Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

84 vetőlegesen sikerül is megfelelnünk, mikor épült s körülbelül mikor pusztulhatott el. Láttuk fönnebb, hogy a Mithras-cultus különösen a második század második fele óta uralkodó császárok alatt nyer nagyobb lendületet. Commodus, de főleg Septimus Severus és utódai a legbuzgóbb pártolói és terjesztői. Nem csoda tehát, hogyha csakugyan e korban is épül a legtöbb mithraeum a dunamelléki provinciákban. így tudjuk, hogy a carnuntumi mithraeum építése Septimus Severus idejére esik. Vele egy időben épülhetett a rákosi is. A töltschachi templomot 239-ben ugyan már restaurálják, a mi azonban nem zárja ki, hogy csak Septimus Severus első éveiben építették. Még aránylag a legkésőbbi a budaörsi. Építése vagy 213-ben, vagy 222-ben történhetett. Rómer* a 213. év mellett nyilatkozik, a mikorra Caracalla negyedik consuíatusa esik, s mellette B. Caslius Balbinus volt a második consul, a kit azonban a felírat nem említ. Tekintve a közelséget, melyben Budaörs Aquincumhoz van, már eleve is valószínűnek tekinthetjük, hogy a mi templomunk keletkezési ideje nem eshetett messze ezétől. Annyi bizonyos, hogy még Commodus idejében nem létezett. Mind a négy feliratos oltárkövön Aquincum már mint colonia szerepel, ezzé pedig, mint már említettük, csak Septimus Severus emelte, de hogy mely évben, azt nem tudjuk. Ép azért föltehető, hogy ha nem is Septimus Severus utolsó éveiben, úgy bizonyára már Caracalla uralkodása alatt emelték, vagyis akkor, a midőn a budaörsi épült. Körülbelül ép úgy állunk, a mi a templom pusztulását illeti. A mint fölépítésének, úgy pusztulásának idejét is legfölebb hozzávetőlegesen állapíthatjuk meg. Tény, hogy templomunk már régen romban hevert, még mielőtt a római uralomnak vége szakadt vidékünkön. A többi pogány cultusszal együtt Mithras vallásának is buknia kellett a kereszténységgel szemben, sőt ennek annyival hamarább, mivel az egyházatyák benne a kereszténységnek legfélelmetesebb vetélytársát látták. Ezért több mint valószínű, hogy templomunk pusztulása összeesik a kereszténységnek első föllendülésével vagyis N. Constantinus uralkodásával, a ki tudvalevőleg az első volt, ki a kereszténységet Kr. u. 313-ban államvallásnak ismerte el. Tényleg e korban hanyagolták is el a legtöbb mithraeumot. Erre esik a rákosi szentély elpusztulása, ekkor kellett a 311-ben épült virunumi (Klagenfurt mellett) mithraeumnak is összeroskadnia. Csakhogy míg ez utóbbi 50 év múlva, minden valószínűség szerint Julianus Apostata (3 $ <$ — 363) * A m. n. múzeum feliratos emlékei iíte, 44 és 45. sz.