Budapest Régiségei 1. (1889)

Gömöri Havas Sándor: Bevezetés : Ó-Buda = Aquincum : az 1880-1888-ik évi ásatások kezdete és lefolyása 3-37

is épített egy várost, mely atyjának emlékére Parisnak lőn elnevezve». Nyilvánvaló, hogy e mesét a frank krónisták valamelyikétől vette, kik a frankokat a trójaiak nemzetségéből egyenes ágon származtatták le, miben oly férfiak is, mint Szt. Jeromos és Szt. Gergely toursi püspök, a francziák jeles történetírója, erősen hittek.* Úgy látszik azonban, hogy a «Sycan» hegyet Túrócz mester födözte föl, mintegy meghonosítani, és ez által megkedveltetni akarván az ettől elnevezett Sicambriát. Én ugyan ily nevű hegy nyomára sem a külföldi krónikákban, sem pedig saját okmánytárainkban nem akadtam. Meg kell még említenünk, hogy Béla király névtelen jegyzője, legrégiebb krónistánk, Sicambriát nem ismeri. Ő Attilát Pannoniába, a Duna mellékére költözteti; «a király székvárosául választott helyen — úgymond —• a régi épületeket helyreállíttatni és a várost erős fallal körülvétetni rendelé, mely magyarul Budu-uar, a németeknél pedig Ecilburgnak neveztetik». Es a hol később Árpádról szól, ki szintén itt ütötte föl székhelyét, mindig csak Attila városát és palotáját, gyakrabban pedig Ecilburgot említi. A mi krónistáink tehát arról, hogy a régi város, melynek romjait Ó-Budán látták, római eredetű, nem tudtak semmit, és ezen annál inkább kell csodálkoznunk, mivel I. Mátyás király korában, midőn Geréb László budai prépost, alcancellár és későbbi kalocsai érsek, alapos föltevés szerint a budai chroniconnak, és Thúróczy János királyi itélőmester, a Chronicon Ungaricum összeállítója és kiadója élt, az ő Sicambriájuk romjai egész nagyságukban még megvoltak ; olvashatták az akkor bizonyosan még nagy számmal megvolt és e helynek Aquincum nevéről tanúskodó föliratokat; de Mommsen szerint a tudománykedvelő Hunyady Mátyás uralkodása alatt már a római régészet tudományos művelése is lábra kapott volt ; mert Rómer Flóris a magyar nemzeti múzeum római föliratos emlékeit ismertető Desjardins-féle műhöz írt bevezetésében a hazai régészetre vonatkozó kútfők jegyzékében Antiquus és Appianus neve alatt két gyűjteményt említ, melyek legnagyobb részt Budáról, azonkívül pedig Szt-Endréről, Komáromból, Tatáról, Győrből, Tétényről, Siklósról, Solymárról, továbbá Penteléről és Daciára is vonatkozó igen régi, nagybecsű föliratokat («Inscriptiones sacrosanctas vetustatis») foglal magában. E két gyűjteményt Mommsen födözte föl és azt mondja rólok véleményképen, hogy ezek Corvin Mátyás uralkodása és valószínűleg pártfog asa alatt készültek.** * Gregorii Episcopi Turonensis historiée Francorum epitomata per Fredegarium Seholasticum. Bouquet fentidézett gyűjteményének 49?. lapján. ** L. Desjardins Ernő m. n. múzeum római föliratos emlékeit Rómer Flóris kiadásában a Bevezetés xi. lapján.