Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

69 lépcsőzetnek állították elő. «Az első ólomból Saturnusnak, a másik ónból Ve­nusnak, a harmadik érczből Jupiternek, a negyedik vasból Mercuriusnak, az ötödik bronzból Marsnak, a hatodik ezüstből a holdnak, a hetedik pedig arany­ból a napnak volt aj ál va.» Nálunk ily sajátszerű pinczetorok-féle * lejárás minden valószínűség sze­rint hiányzott ugyan, az egy-két lépcsőfok mindazonáltal elégséges volt, hogy az egésznek földalatti fekvésére emlékeztessen. Ezen ajtón át jutottak be Mithras hívei a templom első részébe. Ezen 3 m. széles helyiség két részre volt osztva, az ajtó előtt közvetlenül fekvő 472 m. hosszú A helyiséghez dél felé egy csak 85 cm. széles folyosószerü hely (B) csatlakozik, melyet az előbbitől még egy jókora magasságú fal választ el. Annyival meglepőbb, hogy ezen semmiféle nyilasnak sincs nyoma. Nem is tudnám egyhamar megmondani, mire szolgált e helyiség. Az azt betöltött tör­melékben semmi olyasra nem találtunk, ami ez iránt felvilágosítást nyújthatna. Ellenben az A helyiséget illetőleg azt hiszem, hogy ha nem is teljes bizton­sággal, mindenesetre elég valószínűséggel megállapítható egykori rendeltetése. Két helyütt megleltük a mellékelt alaprajzon is megjelölt kőlapokat, melyek nyil­ván itt a padozat burkolatát képezték. De nem ez a fontos. A nyugoti fal közvet­len szomszédságában, ahhoz támasztva £-nél került napfényre a mellékelve be­mutatott szobrocska (6.). Úgy leltük álló helyzetben; nem férhet tehát kétség hozzá, hogy eredetileg is azon a helyen állott. Mindenesetre valami lábazat tar­totta, a melynek megsemmisülésével alázökkent. Anyaga nagy szemcséjű mészkő, mely azonban nyilván a fagy s az idő viszontagságai következtében annyira eltorhasodott, hogy csak a legnagyobb elővigyázattal emelhettem ki a törmelék­ből. Feje ott hevert előtte letörve, a többi hiányzó részei pedig a legigénytele­nebb darabokra morzsolódva környezték. De nem volt köztük egyetlen egy oly töredék sem, melyet -a lábak egyik-másik részlete gyanánt ismerhettem volna fel. Csakis a felső testről szólhatunk tehát. A 24 cm. magas torso alsó részében meztelen ; fölül melle balfelét köpeny takarja, mely jobb vállán van összekapcsolva, s a hátán háromszögekbe ren­dezett pompás redőkben hull alá. A karok hiányzanak ugyan, de azért nem lehet kétség tartásuk iránt. A mell bal széléhez tapadva ott látjuk a caduceus kigyó tekerodzéseiből a két körszelvényt, a csipő táján pedig magának a bot­nak alsó végét, a mint azt balkezével fogja. A caduceus tudvalevőleg HERMES jelvénye, a melyet ott találunk a császári kornak úgyszólván minden Mercurius * L. a két heddernheimi, továbbá a florstadti mithrasumok alaprajzait Wolff id. művében a IV. táblán, és Korresp. VII. 4. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom