Budapest Régiségei 1. (1889)
Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170
14. marad tehát egyéb hátra, mint hogy e romokat egy mindenesetre nagyobb terjedelmű lakóház maradványainak tekintsük. S tényleg erre mutat a e helyiség, mely nem más mint a kapualja (ostium). Elől ott látjuk magának a y 6 m. széles kapunak egyetlen maradványát, a két darab mészkőből álló küszöbkövet, a melynek szerkezete világot vet magának az ajtónak egykori állapotára. Jellemző ugyanis, hogy itt tulajdonképen kettős ajtóval van dolgunk. Az egyik, (2*3.7 m- sz éles) északnak eső két akkoránál szélesebb volt, mint a vele szomszédos déli. Miként a két sarkában látható kerek mélyedések mutatják, két szárnya volt, melyek csapokon forogtak. A szomszédos szűkebb ajtó ellenben csak egy szárnynyal bírt. A kerek lyuk,, a melybe ezen ajtószárny csapja be volt eresztve itt is világosan látható. Az elzárás mindkettőnél a küszöbbe vágott négyszögű lyukba merőlegesen alá tolható retesz segélyével történt. Kérdés, mi lehetett e kettős ajtó rendeltetése. A legvalószínűbb még az, hogy a szélesebb ajtó, melyet méltán kapunak mondhatunk, csak különös alkalmakkor nyílt meg, holott a szűkebb a mindennapi közlekedés számára szolgált. Hasonló kettős ajtóval találkozunk Pompejiben is, a M. Epidius Rufusról nevezett ház romjai között.* Szemben e lakóház maradványaival az utcza keleti oldalán egy második, szintén kelet-nyugoti irányban fekvő lakótelep romjai terűinek el (II). Mondhatni, hogy minden jelentékenyebb részét ismerjük. Csak délfelől nincs még teljesen felásva, valószínű azonban, hogy az e részen még a föld alá futó egyes falazatok legfölebb egyes igénytelen mellékhelyiségek alépítményét jelzik. Különben az is lehet, hogy már a szomszédos épülethez tartoznak, melynek feltakarása jövőre van hagyva. Ellenben többi három oldalán egészen tiszták határai ; nyugot felől az említett A utcza határolja, keleti homlokzata minden valószínűség szerint egy szabad térre nyílott, északnak pedig egy fürdőépület (III) van szorosan oldalához építve. Úgy e fürdőről, mint a vele szomszédos lakótelepről részletesebben fogunk még szólani alább. E helyütt csupán a két épület egymáshoz való viszonyát kívánom röviden érinteni. Hogy a fürdő nem volt a II épület kiegészítő része, hanem különálló rendeltetéssel bíró, bár szerényebb arányú közfürdő volt, annak fejtegetését ezúttal mellőzöm. S mégis alig szenved kétséget, hogy vele összeköttetésben állott. Meg volt ugyanis a lehetőség, hogy a délnek fekvő háztelep hozzátartozói közvetlenül is elérhették. A ház közepén elterülő udvar négyszögű folyosójának északi részében a-nál * L. Overbeck-Mau, Pompeji ív. kiad. 298. 1.
