Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

43 nek ne tartsuk. S e föltevés támogatására szolgál, hogy a dedicaló, ki e követ a császár, s annak háza és az eravisçusok civitásának jólétéért emelte, augur; ilyen pedig csak coloniában lehet. Már pedig Aquincum, mint tudjuk, legfölebb csak a 11. század végén emeltetett e rangra s így maga a kő sem datálható ezen időt megelőző korból. E szerint a «civitas eraviscorum» még a in. században, ha nem is őseredeti jogkörével, de névleg még mindig fennállott. De megmaradt másrészt ama fejlődésnek az emléke is, a melyen az itt lakó benszülöttek átmentek, míg végre városszerű polgári telepítvénynyé alakultak lakóhelyeik. Kis-Czellnél találtak egy oltárkövet,* a melyet, ha ugyan Mommsen olvasása helyes, tíz falu (vici) emelt Hadrianus császár jólétéért. Világos, hogy e falvak nem lehetnek mások, mint azok, a melyek egyesüléséből idővel a barbár Aquincum támadt, de a melyek még Hadrianus császár alatt, miután tehát a rómaiak már egy-két évtizedig itt laktak, még mindig fennállottak. Talán ezek egyike volt a «vicus Basoretensis» is. Több mint valószinű "ugyanis, hogy az oltárkő,** a melyen ennek emléke maradt fenn, Aquincum vidékéről való. Kérdés immár, hol feküdt s mekkora volt ezen őstelep? Részemről hajlandó vagyok feltételezni, hogy ha le is nyúlt az a Gellérthegyig ép úgy, mint a mai Buda, természetesen a nélkül, hogy lakosságát oly sűrűnek gondoljuk, mint a minő ezé, zöme aligha nem a mostani Ó-Buda helyén terült el. Ismerve ugyanis a rómaiak szokását, mely szerint a megerősített álló tábort (castrum stativum) a katonaság számára lehetőleg a készen talált polgári telepítvény szomszédságában építették, csak úgy fogjuk érthetőnek találni, miért választották e czélra a vörösvári völgy előtt elterülő síkságot, ha Ó-Buda helyén volt maga a polgári telep. Különben ide kell hogy helyezzék, annyival is inkább, minthogy e hely ép oly alkalmas stratégiai szempontból, mint a Krempel-malom vidéke. Tény az, hogy a tábor, mely az aquincumi helyőrséget képező leglo II. adjutrix és segédcsapatainak tartózkodási helyéül szolgált, ott állott a mai szentendrei országút nyugoti oldalán. Részben fel is van takarva. Torma Károly tanár, az aquincumi épületromok e nagyérdemű kutatója, ásatta fel még 1883-ban s így nyugoti hosszoldala iránt nem lehet kétség. Nem sikerült azonban még ez ideig a keleti oldal nyomaira akadnunk. Valószínűleg ott húzódik a mai országút nyugoti oldalán, az egykori vízvezeték romjainak közvetlen szomszédságában. Könnyű belátni azonban, hogy táborunk nem sokáig állhatott egészen * L. Corpus Inscriptionum Latinarum. 111. J4?i. sz, ** L. C, I. L. in. 5675. sz.