Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

120 Először is az í.sz. ábrán II-vel jelölt telepet Vegyük szemügyre, a melynek valamivel nagyobbított alaprajzát könnyebb tájékoztatás végett a 119. lapon közöljük. Homlokzata, ha ugyan az imént mondottak után ilyenről római háznál szó lehet, kelet felé volt. Ezen az oldalon vannak a bejáratok. De miként már ezeknek minden symmetriát nélkülöző elhelyezéséből is kitűnik, az egész telep nem épült egységes terv szerint. Az egyik bejárat (a) a háznak egészen más részébe vezet, mint a másik (ß) széles kapu. Azért úgy képzelem e telep építési fejlődését, hogy az tulajdonképen ezen keleti frontjából indult ki. Legelőször is felépült ezen tractus, még pedig tekintettel a talajnak e helyütt szembeszökő lejtősségére, emelettel, úgy hogy a mostani helyiségek fölött (A, fí, C, D, E és F) ugyanolyan beosztású felső szobákat kell gondolnunk. (Lásd a 118. lapon közlött fam. képet.) Szerencsére azt is meg tudjuk mondani, mily magasak voltak ezen alsó helyiségek. Velők egyszerre épült ugyanis a G helyiség is, mely keletnek egy támpillérrel megerősített rizalittal ugrik ki a homlokzat vonalából. De a mi különösen érdekessé teszi, nagy részében még épen maradt padozata mintegy két méterrel fekszik magasabban a többi keleti osztályok szintje fölött. Legalább is ily magasságban kell tehát azok menyezetét gondolnunk, a mi tekintve mostani szobáink magasságát, ugyan nem mondható soknak, de a római építkezésnek megfelelt, különösen ha figyelembe veszszük, hogy a római nyolez és tíz emeletes házakat is épített. Más kérdés, összeköttetésben állottak-e ezen alsó szobák az emelettel ? A lépcsőknek sehol semmi nyoma. De ez nem zárja még ki, hogy ilyenek egyátalában nem is voltak. Lehettek fából készítve s végkép elpusztultak. Részemről azonban nem tartom valószínűnek ezen összeköttetést. Mi czélja lett volna akkor az ezen helyiségekbe vezető a külön bejáratnak ? Nem hihetőbb-e, hogy teljesen elkülönítve voltak az emeleti helyiségektől, és mint ilyenek külön rendeltetéssel bírtak? Elszigeteltségüket tekintve méltán föltehetjük, hogy a ház tulajdonosa nem is használta őket, hanem kiadta bérbe. Ép ezért nem lehet kizárva, hogy ezen helyiségek, különösen a legmélyebben fekvő E és F szobák, úgy a mint azt Torma Károly tanár feltételezi, lupanarium (bordélyház) gyanánt szolgáltak. Tényleg ott vannak a ház végén, mondhatni, egészen elrejtve, a közelben pedig, legalább keletnek más épületek már nem emelkedtek. Mint már megjegyeztük, erre felé valószínűleg az ókorban is, úgy mint napjainkban, vizenyős térség terült el. Torma Károly különben állításának támogatására egy phallust ábrázoló falkarczolaton kivül különösen egy dipinti feliratra hivatkozik, a melyet