Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

loS vei a két caldariumot egymástól elválasztó fal alapkövénél találkoztunk. Itt ís e kőpad belső széle szolgált lépcsőfokúi. A följárást az udvar felől e mellfalon át lépcsők könnyítették meg, úgy a mint azt a caldariumok medenczéinél föltételeztük. Lépcsőkön történt a lejárás is. Csakhogy ezek belül nem futottak a mellfal egész hosszában, hanem úgy látszik beérték azzal, hogy a medencze egyik sarkába két, legfölebb három negyedkörczikkely alakú kőlapot illesztettek lépcsőzetesen egymásra. Fenn is maradt ezek közül a 14 medencze nyugoti sarkában egy, a 1 <j medencze keleti szegletében pedig kettő, melyek közül az alsó 2$ cm.-rel ugrik ki a rajta nyugvó második kőlap alatt. Egy-egy ily lépcsőfok magassága 20 cm. Egészen hasonló szerkezetű lépcsőzettel találkozunk Pompejiban, a Diomedesről elnevezett villa magánfürdőjében levő piscina egyik sarkában/ Különös figyelmet érdemel a medenczék oldalfalainak burkolata, a menynyiben még legnagyobb részében épen van és a rétegzés világos képét nyújtja. A három egymásra rakott vakolatréteg együttesen körülbelül 3 5 cm. vastag. A legalsó, mely közvetlenül a falhoz tapad, a legdurvább, a mész apró kavicscsal van keverve, a másik kettő ellenben téglatörmeléket tartalmaz, még pedig a második durvábbat, a legfelső egészen finomat, minek következtében ez utóbbinak halvány vörös színe van-. Nem kis mértékben növelte a burkolat ellenállási képességét a vízzel szemben az is, hogy a medenczékbe vezetett ásványtartalmú vízből idővel finom mészkéreg rakódott rá, s az egész felületnek tükörsima, üvegszerű külsőt kölcsönzött. A legtöbb helyütt ez is fennmaradt még, úgy hogy annak alapján a vízállás magasságát legalább hozzávetőleg meghatározhatjuk. Elég jó karban tartotta fenn magát a medenczék padozata is. Négyszögű téglalapok fedik s az uszodába fölvezető lépcsők alatt eléjövő csatorna felé kissé aláhajlik, hogy a vizet az ezen irányban, a falba vágott nyilason át annál könynyebben vezethessék be a csatornába. Megjegyzendő végül, hogy a szegletek, melyeket az oldalfalak akár egymással, akár pedig a padozattal és a lépcsőfokokkal képeznek itt is, úgy szintén azok, melyek a lépcsőfokok érintkezési vonalában támadtak, a szokásos negyedkörpálczikákkal vannak kitöltve. A két medencze között volt, miként már megjegyeztük, a feljárás az udvarról a nagy medenczéhez (16), melyet tekintve terjedelmét és mélységét méltán uszodának (natatio) is nevezhetünk. Hosszúkás négyszöget képez ugyanis, melynek hossza 6' 10 m.. szélessége pedig 4*45 m. (Lásd a mellékelt 19. fam. képet.) * L. Daremberg-Saglio, Eictionnaire des antiqu. «Balneum» szó alatt. 654. 1. 752. ábra. Budapest Régiségei. I. I4