Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

102 eredeti helyén szemlélhető s felső lapja hasonló csatornaszerű bemélyedéseket mutat, mint általában a többi fennmaradt küszöbök. Az egyikbe volt az alveus­ból, a másikba pedig a labrumból jövő vízelvezető cső fektetve. Valószínű továbbá, hogy ezen és nem más ajtóhoz tartozott a mellékelt metszetekben bemu­tatott ajtóborító (Urnen superum) és ajtófél (16 és 17. ábrák), melyeketa tepida­rium törmelékében leltünk. Két keskeny hosszlapjuk párkányszerűleg van megfa­ragva, de a profiljok már nagy mérvű ha­nyatlásról tanúskodik, s a mellett oly gondatlanul készültek, hogy első pilla­natra úgy tetszik, mintha a két darab nem is tartozott volna egy ajtóhoz. Pedig összeillenek. (L. a mellékelt 18. ábrát.) Saj­nos, hogy az ajtófélnek csak felső része maradt meg, s így magának az ajtónak magasságát sem ismerhetjük, a mit pedig tudnunk annyival örvendetesebb volna, mert így némi támpontot nyerünk a he­lyiségek magasságának meghatározására is. Az ajtófél belső lapjába vágott ember­alak nyilván a kőfaragó műve, a mi pe­dig az ajtóborító egyik párkányoldalába fúrt három lyukat illeti, azok csak a két helyiséget egymástól eltakaró lepel (velum) felső szélének megerősítésére szolgálhattak. Áttérve magára a 8 helyiségre, figyelmünket mindenekelőtt a túlsó calda­riuménál tetemesen kisebb terjedelme vonja magára. Hossza csak 4/7 m., míg szélessége ugyanaz, mint a túlsó caldariumé. Terjedelmével arányban volt a medencék nagysága. Különösen érdekes a déli falából kiugró apsis, hoi a labium állott. Félkörű hanyarúlatában ugyanis a függőtalajnak figyelemre méltó részlete tartotta fenn még magát. Hasonlóképen a padolatot tartó oszlo­pocskák is nagy számmal még in situ állanak, úgy hogy a fűtési szerkezetről e helyütt sokkal világosabb képet szerezhetünk magunknak, mint fürdőnk bármely részében. A trachytoszlopok rendes magassága 90 cm. s egyszerűen kibővülő lába­zattal s hasonló fővel vannak ellátva. Párhuzamos sorokban, még pedig az egyik a másiktól körülbelül 60 cm. távolságban állottak a terrazzoval bevont talajon. Ezen oszlopokon nyugodott a padozat s úgy volt készítve, hogy mindenekelőtt egy-egy 6 cm. vastag trachytlapot fektettek minden 4 oszlopkára, s azokra 2 terrazzo réteget raktak rá. Az első 15 cm. vastag, s durva szemű téglatörmelékkel 18. Az ajtófél és ajtóboritó egymásba illesztve távlati nézetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom