A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2008-ban (Aquincumi Füzetek 15. Budapest, 2009)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2008. évben

KIRCHHOF 2009 - Kirchhof A.: Topográfiai kutatások az aquincumi katonaváros cszakmugati régiójában, a cella trichora szomszédságában (Topographie investigations next to eclla trichora in the northwestern part of the Aquincum Military Town). Aqfüz 15 (2009) 44-62. MADARASSY 1996-Madarassy O: Régészeti kutatások az aquincumi katonaváros nvugati peremén (Archaeological research at the western edge of the Aquincum Military Town). Aqfüz 2 (1996) 53-59. MADARASSY 1997 - Madarassy ().: Régészeti kutatások a katonaváros nyugati szélén (Archaeological research in the western edge of the Militarv lówn). Aqfüz 3 (1997)48-53. MADARASSY 1998 - Madarassy ().: Ujabb kutatások az aquincumi katonaváros nvugati felében (Recent research in the western section of the Aquincum Military Town). Aqfüz 4 (1998) 61-64. NAGY 1943 - Nagv T: A Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet jelentése az, 19381942 évek között végzett kutatásairól. BudRég 13 (1943) 359-399. TOPÁI. 1996-Topái J.: Későrómai sírok az aquincumi katonaváros nvugati percmén (hate Roman graves on the western edge of the Aquincum Militarv Town). Aqfüz 2 (1996) 50-52. 20. Budapest, II. ker., Budai Alsó rakpart, Budai Főgyűjtő - Duna-meder 2008. július 19. és augusztus 15. között, a Budai Főgyűjtő építéséhez kapcsolódó rakpart bővítési (Margit-híd térsége 1200 m hosszan) munkálatokat mcgelőzcndőcn, felderítő merülésckkcl és szondaárkok létesítésével medervizsgálatokat végeztünk. A 22 munkanap alatt összesen 26, 3x4 m-es szondát nyitottunk, melyeket szükség szerint, szivattyú segítségével 60100 cm mélyre ástunk. A hídtól délre lévő szondáink üresek voltak. Horgonyunk azonban véletlenül ráakadt egv 10,6 m-es tölgy gerendára, amelyről az azonnali dendrokronológiai vizsgálat kimutatta, hogv a Felső-Tisza-vidékről származik, és 1899-ben vágták ki. Mivel ez a terület (Margit-híd) hagyományosan tutaj kikötő volt, a mostani megmunkált gerenda is a tutajozás emléke lehet. A budapesti építkezésekhez úsztathatták ide. A vontatást a fa végébe faragott 12-13 cm-es lyuk segítette. Mivel a konzerválásra nem volt mód, a gerendát a dorogi bányatóban süllyesztettük el, ahol búvárok számára továbbra is látható lesz. A hídtól közvetlenül északra egy vasszekerce is előkerült, amely kovácsoltvas technikával készült. A balta fokánál viszszahajtották a fémet, így alakították ki a nyéllyukat. A szekerce késő középkori lehet, és a korabeli tutajozást és famegmunkálást bizonyítja a területen. A felső szakaszon a Császár-Komjádi uszoda előtti szakaszon leletkoncentráció mutatkozott, így a munka utolsó napjaiban ide összpontosítottuk erőinket. A leletek szórványként kerültek elő, és az, őskortól az újkorig minden időszak képviselve volt. Régészeti jelenséget, rétegződést nem sikerült megfigyelni. A legtöbb tárgy a 2. világháborúból és az azt követő időszakból származott. Ezek nagyobb része építési törmelék. Az uszoda előtti koncentráció arra utal, hogy a parton intenzív lelőhely várható. A leletek onnan mosódtak be, ill. részben a parti lelőhely szemetét alkotják. Kutatásaink során ugyanis többször nyilvánvalóvá vált, hogv a Duna évezredeken keresztül a partján élők szeméttelepe volt. A gerenda, a balta azt mutatja, hogv a part