A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2008-ban (Aquincumi Füzetek 15. Budapest, 2009)

Régészeti kutatások Szigetszentmiklós-Üdülősoron, az MO autópálya nyomvonalán (Endrődi Anna -Horváth M. Attila)

temetőrészlettel egy vonalban, a településtől és Dunától távolabb találhatók. Azok a (jellegzetes, a Harangedény-kultúra leleteit tartalmazó) szórt hamvasztásos sírok, amelyeknek foltját is megfigyelhettük, észak-északkelet - dél-délnyugati tájolásúak voltak. Mint korábban említettük, a lelőhelyen feltárt és rekonstruálható hat íves oldalú oszlopszerkezetes építmény tengelye nyugat-északnyugat - kelet-délkeleti volt, tehát a házak és a sírok tengelye ellentétes volt egymással. A telepen a Dunához közelebb négy, a kora Nagyrév-kultúra zsugorított csontvázas sírja került felszínre, melyből három melléklet nélküli volt, a vázak rendellenes helyzetben feküdtek a telep (!) gödreiben (6. kép). A feltárt sírok száma az 1988-89-es feltárással együtt 67. A Szigetszentmiklós-Udülősoron feltárt telepobjektumok és sírok leletanyaga a Harangedény-Csepel csoport (kora bronzkor 2a-b fázisának) jellegzetes leletanyagát képviseli. Alár korábban, az 1989-90-ben végzett kutatás után megállapítottuk, hogy a település gödreinek mindössze 18%-a tartalmazott harangedény töredékeket. Ez a kép a 2008. év feltárása után sem módosult jelentősen. Bepecsételt díszű, sávos és díszítés nélküli kerámiatöredékek is kerültek elő. Tálak különböző típusvariációi nagy számban jelentek meg mind a telepen, mind a sírok mellékletei között. Leggyakoribb a vízszintesen profilált peremű, díszített tál (harangedénye

s technikával és dísszel), melynek díszítetlen változata is előfordult. A rövid hengeres lábakon állé) változata inkább sírmclléklet, dc töredékeit a telepen is megtaláltuk. A korsóformákon ugyancsak megfigyelhető a típusvariációk nagyszáma. Leggyakrabban azonban a gömbös hasú, hengeres tially the same after the 2008 excavation. Shards with stamped and paste ornaments and ones without any ornamentation were found in equal amounts. A large number of the morphological variants of bowls were found both in the settlement and among the grave goods. The most common types were ornamented bowls with horizontally profiled rims (with bell beaker technology and ornaments), which occurred in undecorated versions as well. The version standing on cylindrical legs was generally found in graves although fragments of this kind of bowl also appeared in settlement features. The jugs exhibited the same great variability The most common ones in the settlement material had spherical bellies, cylindrical necks or bi-conical bodies and band handles. Cups with band handles, oval pots with brushed ornamentation and lug handles, ember covers, spindle-whorls, stone and bone tools were also among the common finds. Aletal finds came from graves nos. 806 and 791 with scattered ashes (triangular tanged daggers) and from the layers underlying Celtic features nos. 1 and 10 in the settlement (copper awls). Data implying local metallurgy were already known from the 1989 excavation when a fragment of a sandstone mold was uncovered (ENDRŐDI 1992, 96, Fig. 77. 7). In 2008, a clay tuyere was recovered from feature no. 149. A similar observation was made at Albertfalva, where a clay tuyere and some slag were found in a small working pit in which traces of a hearth were also unearthed. 4 he feature was conditionally interpreted as a smelting workshop (REMÉNYI et al. 2006). These data show that the technology for metal working was pres-