A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2008-ban (Aquincumi Füzetek 15. Budapest, 2009)

Feltárás az albertfalvi auxiliáris tábor védműveinél (Beszédes József)

Feltárás az albertfalvi auxiliáris tábor védműveinél (Budapest, XL ker., Hunyadi János út, Hrsz.: 43584/5) Excavation of the fortifications at the auxiliary fort of Albertfalva (Budapest, District XI, János Hunyadi Road, Lrn.: 43584/5) Az albertfalvi auxiliáris tábor területen utoljára az 1970-es években, Nagy Tibor vezetésével folyt régészeti feltárás. Az azóta eltelt több mint bárom évtized során, csupán egyes leletanyagcsoportok átértékelése révén szerezhettünk új információkat (pl. terra sigillaták Gabler Dénes általi revíziója, GABLER 1999, 76-81). A táborról alkotott tudományos ismereteink ezek alapján az alábbiakban foglalhatók össze. Az albertfalvi síkságon, valószínűleg Vespasianus uralkodásának elején épült ki az első auxiliáris tábor, amely 166x 190 m kiterjedésű, kettős védőárokkal határolt palánkszerkezetű erőd volt. A tábort a Kr. u. 90-es évek elején felégették a szarmaták, amit azonban rövidcsen helyreállítás követett. A 2. század derekán a korábbi tábor helyén, nagyobb kiterjedésű kőerődöt építettek, amely 186x210 m-t tett ki, és szintén két védőárok határolta. Ennek a kőtábornak a főbb építményeit (parancsnoki épület, principia, táborkapuk) tárta fel Nagy Tibor korábbi ásatásai során (Nagy 1962). A markomann háborúk alatt megrongálódott erődöt még újjáépítették a 2. század vége felé, de a Kr. u. 259/260-as szarmata betörést követően már nem történt helyreállítás, a tábor katonai funkciója megszűnt (NAGY 1973; VISY 2000, 59). Az auxiliáris tábor önkormányzati tulajdonban álló és régészeti védettséget The last archaeological excavation conducted within the auxiliary fort of Albertfalva by Tibor Nagy in the 1970s. New information in the past three decades could only be gleaned from the reevaluation of certain find groups (e.g. the revision of the Samian wares by Dénes Gabler: GABLER 1999, 76-81).'In light of the above, our scientific knowledge about the fort can be summed up in the following way. The first auxiliary fort was probably built on the Albertfalva plain at the beginning of Vespasian's reign. It was a 166x 190 m timber fort, surrounded by a double defensive ditch. The Sarmatians burned down the fort at the beginning of the AD 90s, but it was soon reconstructed. A larger stone fort, covering a surface of 186x210 m, replaced the timber fort in the middle of the AD 2

nd century This fort was also surrounded by two defensive ditches. Tibor Nagy had unearthed the main buildings (commander's house, the principia, fort gates) of the stone fort during his excavations (Nagy 1962). The fort damaged during the Alarcomann wars was once more reconstructed at the end of the AD 2

nd century, but no more reconstruction took place after the Sarmatian incursion in AD 259/260 and the military function of the fort ceased (NAGY 1973; VISY 2000, 59).