A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

„Átriumos hosszúház-lakótraktus": hitelesítő feltárás az aquincumi polgárváros északkeleti részén III. (T. Láng Orsolya)

ill. a hclviség déli rés/érc bevezető külön bejáratot. A helyiség északkeleti részérc lokalizálta az átriumokban szokásos irnpluviumot, ugyanebben a helyiségben faragott, kannelúrázott kútkávaC?) darabjait találta, ugyanakkor a 10. helyiségben fűtőcsatorna és /jypocc/t/.s-ff/m-oszlopokat dokumentált. Szintén Kuzsinszkv B. feltárása során került elő egy márvány Minerva buszt és egy - szintén márvány - ifjúképmás. Pontos lelőhelyük az épületen belül egyelőre ismeretlen (KUZSINSZKY 1891, 83-139). A 2007. évi feltárás során ismét az előző években alkalmazott módszert használtuk: az egyes helyiségekben szondákat nyitottunk, több helyen meghagyva az eredeti rétegsort a későbbi kutatások számára. Munkánkat idén is megnehezítette a feltörő talajvíz, ezért néhány szondában fel is kellett hagynunk a mélyítéssel. Egyelőre hat nagyobb építési periódust sikerült elkülöníteni az igen bonyolult, egymást vágó falak és rétegek miatt - összhangban a 2004. és 2006. évi kutatások eredményeivel. Az. épület abszolút kronológiája a kevés keltező értékű leletanyag miatt (elsősorban érem és terra sigillata) egyelőre bizonytalan. A stratigráfia alapján az alábbi építési periódusokat különböztethetjük meg. 1. A legkorábbi, a római kori megtelepedés idejére utaló réteget a feltörő talajvíz miatt idén esak geológiai fúrással (Mindszenty A. és csapata, ELTE Alkalmazott és Környezetföldtani lánszék) sikerült megfogni. Ennek alapján itt is megjelent a sötétszürke agyagos talaj. 2. Az épületrészben ezt a periódust a későbbi 11. hehiség alatt talált kelet-nyugati irányú, kőfalas, kőlapokkal fedett csatorna részlete képviseli, pontos funkciója ismeretlen. Ebben a mélységben a gyorsan feltörő talajvíz miatt nem lehetett tovább primarily based on the data from the previous years owing to the feyv datable finds (especially coins and Samian wares). 1. The kner that came from the time of the earliest Roman settlement only came to light in a geological probe (A. Mindszenty and her team, ELTE Department of Applied and Environmental Geology) because of the seeping ground water. The dark grey clayey soil could be observed in the probe. 2. A segment of an east-west running sewer covered with stone slabs represented this phase under room no. 11. Its exact function is unknown. It was not possible to go deeper because of the seeping ground water. In the east, vet another stone wall laid in clay and a pillar foundation joining it in the east can be linked with this phase. The functions of these phenomena and their connections have not yet been clarified. (Fig. 2/2) 3. The western and the eastern end walls of the building already stood in this phase, while the later rooms, nos. 10, 10a and 11, did not yet exist. (Fig. 2/3) An oven stood in the place of what was to be room no. 1 Oa. It was possible to document its thickly burned red clayey debris and its foundation comprising tegula fragments surrounded with stones. The feature, which was probably a baking oven, was built against the already existing southern wall. Another probable baking oven was found in the north under what yvas to be room no. 10. The opening of the huge round construction that had a diameter of more than 2 m could not be unearthed. It probably extended farther towards the north under the rooms that have not vet been investigated. (Fig. 3) The own yvas surrounded with clay bricks laid in a radial pattern. It had a foundation of river