A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Beszámoló a katonaváros nyugati temetőjében végzett kutatásról (Budai Balogh Tibor)

maradhatott érintetlen. Sajnálatos módon, datáló értékű lelet nem került elő a vízvezetékből, így kora egyelőre ismeretlen (középkori? kora újkori? újkori?). Árkának betöltésében nem találtunk hcgvi patak eredetű vagy sárfolvásból származó üledéket, tehát létesítésekor a felszín viszonylag stabil volt, a lejtős tömegmozgások még nem indultak meg. Mindez azt jelenti, hogy a vízvezeték létesítését követően, egy pontosan meg nem határozható időpontban váltak az eróziós folyamatok oly mértékűvé, hogy romboló hatásukra az újabb kori leletanyaggal datált rétegek összeértek a késő rómaival, tökéletesen elpusztítva a közbeeső korszakok emlékét. A terület rétegtani sorát az üledékre hordott mesterséges feltöltés zárja le. Az eredeti terepfelszín a maihoz hasonló volt, azaz a hegylábi környezet fokozatosan simult a Duna folyóvízi síkságába. Északdéli viszonylatban enyhe, északi irányba mutató lejtésről beszélhetünk, amely a Duna és a hcgvi patakok egykori összefolyásánál az ártér enyhén hullámos jellegéből adódhat. (A feltárás geo-pedológiai vizsgálatát Horváth Zoltán végezte el.) Őskor A rétegtani fejtegetések kapcsán már történt utalás a vizsgált terület egykori régészeti kultúráira. A legkorábbi objektumok a neolitikumból származnak, a Dunántúli Vonaldíszes Kerámia népének (Zseliz-csoport) erősen paticsos földdel betöltődött, egyenes falú és harangalakú gödreit találtuk meg nagy számban. Két cölöpszerkezetű építmény maradványa is előkerült ebből az időszakból. A terület nyugati részén egy épület szabályos elrendezésű, 5x3 oszloplyukkal meghatározott, kb. 5x6 m alapterületű részletét tártuk fel, míg a házalap északi falánál egy logical cultures younger than the Roman period impossible. The only proof of the use of the territory after the Roman period is a water conduit, which crosses the cemetery in a northwest-southeast direction. It remained intact only because had been dug down very deep into the soil. Regrettably, no datable find was found in the water channel, so its age is not known (perhaps the medieval, early modern period or modern period). The fill of its trench did not contain deposits from streamlets or mudslides, which means that the surface was relatively stabile when it was laid down and that no significant mass soil movements had vet begun on the slopes. It all means that the erosion processes became significant in an indeterminate period after the establishment of the water channel. As a result, the layers dated bv modern finds became contiguous with the level of the Late Roman period and the remains of the periods between the two were completely destroyed. The layer sequence in the territorv ends in an artificial fill spread over the deposit. The original surface was similar to the actual one which means that the foothill region gradually merged into the plains of the Danube. In a north-south direction, a slight sloping could be observed towards the north winch could have come from the slightlv undulating surface of the floodplain at the confluence of the Danube and the streamlets of the hills. (Zoltán Horváth carried out the geo-pedologic examination during the excavation.) Prehistoric period The archaeological cultures found in the investigated territorv have already been mentioned in the stratigraphie section. The earliest features came from the