A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2007. évben

] J. kép: Az árokban fekvő patkolt lóláb írás is említ (NAGY 1964): „Ein Haus in der Baadgassen ... hat etwas von alten fundamenten, ist wenig und schlecht gehautli ', még a 18. század folyamán megsemmisülhettek a korabeli építkezések miatt. Az újkori pineék mellett két kőfalazatú kutat és négy szőlőmag-bctöltésű vermet dokumentáltunk. A törökkori szemétgödrök igen változatos képet mutattak. Különféle mélvségű (1-5 m), kerek és négyzetes alakú gödröket, valamint sekély vermeket tártunk fel. Ez utóbbiakat az 1684-86 között itt állomásozó császári csapatok ásták és használták pöcegödörként. A 7. számú (17. századi) szemétgödör mélyén egv különös módon teljesen épen maradt üvegpalackot találtunk. A halványzöld színű palack egv tekintélyes méretű falioszt mintáz. (10. kép) Az ún. Waldglas típusú üvegedény nem volt ritkaság a korszakban; a visegrádi királvi palota egvik törökkori szemétgödrében is találtak hasonló töredéket (MESTER 1997, 24. kép), készítési helyén, Németországban pedig sok példány került elő ásatásokon. (MESTER 1997, 270. kép) Az 5 m mélységet is elérő 19. számú gödör alsó két méterén épen megmaradt az ácsolt gerendaváz, így ennek alapján feltételezhető, hogy kútként használták. Betöltésében ép edények és meglepően sok szépen festett tánvér töredéke volt, amelyek ebben a korszakban még ritkaságnak számítottak. Területünk legdélebbi szélén egy karóvázas, könynyűszerkezetű épület leégett omladékát bontottuk ki, míg az északkeleti sarokban agyagpadlós, tapasztott falú ház déli fele került elő. Megtaláltuk a délről nyíló ajtó forgó-tengclvének alapkövét is, amely egy másodlagosan felhasznált, átfaragott, 15. századi nyíláskeret (kapu szárköve) volt. Gazdag díszítése miatt eredetileg egv jelentősebb egyházi építmény része lehetett. Nem kizárt, hogy a közelben fekvő Szt. Péter mártír plébániatemplomból bontották ki a törökkor folyamán, hiszen tudjuk, hogv ezt a templomot nem alakították át dzsámivá, hanem lakóépületként használták. (GYÜRKY 1971 ) A 15-16. századot kevés leletanvagot tartalmazó szemetesgödrök cs egy kőfalazatú kút képviselte. Jelentős objektumnak számít viszont egy 14. század első felére datálható verempince. Beásása felül kör alakú volt, fenekén viszont négyzetes alaprajzot mutatott. A járószintjébe középen egv 80 cm átmérőjű, 30 cm méh