A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2007. évben

A lelőhely szűkebb környékén az elmúlt években több hasonló jellegű szondázás történt, melyek vagy negatív eredménnyel (Árpád utca - Ipartelep utca - Ságvári Endre utca sarka (SZILAS 2004), Pünkösdfürdő utca (LÁNG 2007), vagy - hasonlóan az általunk kutatott területhez - csak igen kevés régészeti jelenség kimutatásával (Pünkösdfürdő utca - Ipartelep utca - Madzsar József utca sarka (LÁNG 2005) zárultak. Vámos Péter Irodalom: LÁNG 2005 - T. Láng O.: Bp. III. Pünkösdfürdő utca - római és őskori kerámia, árok. Aqfüz 1 1 (2005) 257. LÁNG 2007- T. Láng O.: Bp. III. Pünkösdfürdő utca - épületalapozás. Aqfüz 13 (2007) 276. SZILAS 2004 - Budapest, III. ker., Árpád utca - Ipartelep utca - Ságvári E. utca által határolt terület (Idrsz.: 63902/6). Aqfüz 10 (2004)177-179. 4. Budapest, III. ker., Anikó - Czetz J. Petur - Csalnia utcák által határolt terület, Hrsz.: 23038/1,23038/2 Intézményünk 2007. június 11. és augusztus 28. között végzete el a fent említett terület szondázó jellegű régészeti feltárását. A munkálatokra azért került sor, mert a területen 22 épületből álló lakóparkot terveznek. Első ütemben a leendő északdéli és kelet-nyugati irányú útszakaszok helyeit tártuk fel, ezek szolgáltak szondaként. A kutatóárkok szélessége átlagosan 7 m volt, változó hosszúsággal (30-80 m között). A területen a régészeti feltárást indokolta, hogv a telek nyugati szomszédságában 2006-ban római kori épületomladékok és az azokat kísérő kisszámú leletanvag, ill. forrásfeltörésck nyomai kerültek elő. (LÁNG 2007, 251-253) A telektől délre a Római Strandfürdő területén 1965-ben, ill. 2000-200 l-ben a polgárvárost és a legiotábort is ellátó észak-déli irányú aquaeductus forráshelyei, kútházai, szentélyépületei és a vízvezetéket tápláló csatornaágak kerültek elő. (FORSCHUNGEN 2003, 144-149) A fentiek ismeretében elsősorban további forrásokkal és az ezekhez kapcsolódó esetleges római kori objektumok előkerülésével lehetett számolni. A korábban a területen működő gyártelep (1925-től a Facsavar, Vas- és Fémneműgyár) vastag (1 m) feltöltése alatt az összes kutatóárokban azonos rétegsor mutatkozott. A feltöltés alatt vékonyabb, még modern kori anyaggal kevert, sötétbarna réteg jelentkezett, majd ez alatt egy szürkésfekete, agyagos, vizenyős, szerves anyagban gazdag réteg, amely meglepően nagy számban tartalmazott római kori építési anyagot (tegula, imbrex, tubus, ill. piskóta alakú és 8 szögletű pacllótéglák) állatcsontot, házikerámiát, ill. terra sigillata és nagy számú üvegedény töredékeit (főként pohárformák). Feltűnő volt a mázas morfanumtöredékek gyakori előfordulása. Lejjebb haladva a legtöbb helyen megjelent a forrásfeltörések zónájára jellemző sárgásfehér vízkőporos kiválás, ill. néhány helyen masszív, vastag vízkőréteg is kialakult, melyeket foltszerűen dokumentálhattuk. Ebben leletanyagot már nem találtunk, geológiai rétegnek minősül. A topográfiai megfigyelések arra utalnak, hogy a terület kelet felé emelkedett ho-