A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2007. évben

2. kép: A középső bronzkori települést délről redő hatalmas árokrendszer, oldalfalában a rajta átvezető cölöphíd egyik oszlophelye Ezt követően, a területen tervezett lakópark építését megelőzően, a Római Horizon Kft. megbízásából végzett másfél hónapos próbafeltárás már a leendő hét épület (Al-2, BT-3, Cl-2) területének régészeti fedettségét volt hivatott tisztázni. Miután a munka előrehaladtával hamar nyilvánvalóvá vált a teljes telek régészeti érintettségének ténye, a december 21-ig történő hosszabbítás keretében a beruházói szándékhoz igazodva a telek déli felén épülő 4 lakótömb (Al, B1-B2, Cl) teljes megelőző feltárását végeztük cl. Ennek során a ma már nagyjából sík területből két, a folvószabálvozás előtti ártérből kiemelkedő észak-északkeleti irányban futó szigethát és a közte húzódó, időszakosan vízzel borított mélyebb terület alkotta változatos térszín képe rajzolódott ki. /V mintegy 2300 nr-nvi feltárt területen, a geomorfológiai adottságoknak köszönhetően eltérő sűrűséggel, 6 régészeti korszak 474 régészeti objektuma került napvilágra. A lelőhely nyugati kétharmad részét jelentős mértékű 1-1,5 m vastag modern kori feltöltés fedte, mely csupán a Kossuth Lajos üdülőpart felőli telekrészen vékonyodott el, ahol az egykori üdülőépület építésekor, ill. annak bontása során sérültek a régészeti leletek. A Duna főágához közelebbi széles lapos kiemelkedésen (B2, Cl épületek) kora (HarangedénvCsepel-csoport), középső (Yatva-kultűra), késő bronzkori (Urnamezős-kultúra), késő vaskori (császárkori kelta), valamint egy avar település tároló-, műhely-, és áldozati gödrei, földbe mélyített épületei láttak napvilágot. A hát vonalára merőlegesen hatalmas középső bronzkori árokrendszer húzódott (2. kép), mehet a telepü-