A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Ős- és római kori lelőhelyek feltárása az M6 autópálya nyomvonalán 2006-ban (Beszédes József - Szilas Gábor)

kori, főként csontvázas temetők, szórványsírok, amelyek a feltárási területünktől nyugatra, északnyugatra 200-300 méterre lokalizálhatok, miiven kapcsolatban állnak a most feltárt temetőrészlettcl. Beszédes József - Szilas GáJjor Iroda lo m/Referen ces: BARKÓCZI 1988 - Barkóczi, L.: Pannonische Glasfundc in Ungarn. Budapest, 1988 BESZÉDES-SZILAS 2006 - Beszédes J. - Szilas G.: Őskori és római kori lelőhelyek feltárása az M6 autópálya budapesti szakaszának nyomvonalán 2003-ben. Aqfüz 12 (2006) 147-158. BÍRÓ 2006 - Bíró Sz.: Arrabona temetői. Gvőr-Yagongyár. In: Rómaiak nyomában. Kiállításvezető (Győr 2006). A ( h'őr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 1 (2006) 79-86. FIGLER-VADAY 1998 - Figler A. - Vaday A.: Előzetes beszámoló a Hegyeshalomban feltárt római kori temetőről. A Hansági Múzeum Évkönyve (1998) 40-73. CSALAGOVITS 1936 - Csalagovits JL: Hallstattkori kocsiurna Kányáról I Iallstattzeitlichc Wagenurne aus Kánya, Kom. Tolna. Tolna Vármegye múzeumának szerzeményei. 1936 MRT 7 - Dinnyés I. - Kővári K. - Lovag Z. - lettamanti S. - Topái J.: Magvarország Régészeti Topográfiája 7. Pest megye régészeti topográfiája. A budai és a szentendrei járás (XIII/1). Budapest 1986. PATEK 1958 - Patek E: A tököli koravaskori temető - Cimetière à incinération découvert dans le village de Tököl et datant de la première époque de l'âge de fer. BudRég 18 (1958) 385-424. be linked with the closest settlement, which is the fort at Campona or rather its vicus lying 2.5 km from here. However, several serious objections arise. As far as is known, the fort at Campona was built in Trajan's time, or even more likely during Hadrian's reign. No earlier traces of a fort or finds suggesting a previous settlement have been found. At the same time, numerous graves from the cemetery can be dated to the middle or the second half of the AD 1st century, not to mention the Celtic graves from the earliest horizon of the cemetery, which arc even older based on the bronze sword sheaths decorated using an opus intcrrasile technique. Another argument against linking the cemetery with the vicus of the auxiliary fort at Campona is the fact that the grave goods reflect a strong autochthonous influence and finds that might be "expected" in the cemetery of an auxiliary fort vicus (such as lamps, a large amount of imported wares, etc.) are missing. If wc add to the Celtic features of the find material the continuous presence of quadrangular grave yards from the La Tène period onwards, it seems fairly obvious that the cemeterv belonged to an autochthonous (Eraviscan) settlement that was already in existance before the Roman occupation and that survived at least until the first third or the middle of the AD 2nd century. This settlement has not vet been localized although perhaps it stood in the valley of the Sulák brook running about 800 metres to the north of the excavation territory. The large Celtic settlement uncovered on the territory of the former Pigstv (today Harbor Park) only 100 m to the southeast did not survive into the Roman period according to the short reports published to date. (SZILAS 2002)