A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helvszínei és eredményei a 2006. évben

minden tárgyat elvisz, ezért nem érdemes itt kutatni, ismét megdőlt. Tóth J. Attila 12. Budapest, I. ker., Hadnagy út 8-10. (Rác fürdő), Hrsz.: 5973, 6006/2 A Rác Nosztalgia Kft. megbízásából a Rác fürdő felújításához, bővítéséhez, valamint a hozzá kapcsolódó szálloda építéséhez kötődően 2005. májusa és 2006. decembere között, rövidebb-hosszabb megszakításokkal feltárásokat végeztünk. A gyakorlatilag egy évig tartó munka során sokrétű feladat bontakozott ki: épületkutatás, álló épületen belüli régészeti feltárás, történeti épület közvetlen környezetének kutatása, valamint sokrétegű városi ásatás. Négy korszak emlékei közül a kelta ( PAP P-M ARAZ 2006) és a törökkor dominált, azonban kevés késő bronzkori és középkori objektum is felszínre került. A törökkor tekintetében nagyszerű lehetőség nvílt a 16. századi fürdőnek, mint épületnek, annak közvetlen és távolabbi környezetének megkutatására. A fürdő pontos építési dátumát nem ismerjük, annyit tudunk, 1 572-ben már áll. Epíttetőjének neve szintén ismeretlen, 16. századi tulajdonosai sorából ismerjük Haszan efendit és Szokollu Musztafa pasát. (SUDÁR 2003) Bár méretét és díszítettségét tekintve lényegcsen szerényebb kivitelű a Rudas vagy a Császár fürdőnél, azonban a többiekhez képest sokkal épebb állapotban maradt fenn. Az épület első kutatására Gerő Győzőnek nvílt lehetősége 1958-ban. (GERO 1959, a kutatás eredményei összefoglalva: GERŐ 1980) A Tabán településszerkezetéhez kapcsolódó feltárásokat pedig Garádv Sándor végzett az, 1930-as években. (GARÁDY 1943, 1945) Az általánosan elterjedt vélekedés szerint a középkori forrásokban megjelölt királvi fürdő egykor a Rác fürdő területén állt, és a török fürdő előzmény ének tekinthető. A törökkori épületen belül található az a forrás (az úgynevezett Nagy forrás), melynek vizét a fürdő a mai napig használja. Ez. a forrás egy természetes sziklahasadékból tör fel, a hasadék két oldalát felfalazva készítették el a törökkorban a foglalását, (tt középkori előzményt nem találtunk. A forrásfoglalásba áthidaló elemként beépítve reneszánsz vörösmárvánv faragványok kerültek felszínre, melyeket a törökkorban a palotából hozhattak le és használtak fel a fürdő építésekor. A fürdőépület egv általánosan elterjedt török alaprajzi típushoz sorolható (EYICE 1960, b típus - csillag alakú), az, épületnek középkori előzményét nem találtuk. (A fürdő környezetében néhány középkori gödröt sikerült feltárnunk.) Az épületkutatás során a fürdő alaprajzát pontosíthattuk, gyakorlatilag a teljes török fürdő benne található a mai épületben. A török előcsarnok az. épület Erzsébet-híd felé eső részén fekszik, az egvkor nagv, impozáns teret több újkori fal szabdalja kisebb részekre. Az átmeneti helyiség és a belső medencés tér boltozata mai napig áll. Az egykori magánfürdőt a 19. században visszabontották, és maradványait feltöltötték. A feltöltés kitermelésekor, a török fürdőknél ritka megoldásként medencét találtunk, melyet az újkorban többször átalakítottak. Az. épületen kívüli kutatás során a törökkori Tabánhoz kapcsolódó objektumokat tártunk fel, méhek körülölelik a fürdőt. Nagvon sok leletanvagot tartalmazott a fürdőépület déli oldalán feltárt árok,