A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helvszínei és eredményei a 2006. évben

Wellner I. a Vörösvári út 73-75. előtti csatornázási árokban korábban megfigyelt. (WELLNER 1973, 179) A vízvezeték kiépítése során számolhatták fel a területen korábban létesített kutakat. Az út építését megelőzően pedig a vízvezetéket szüntették meg, amelyet feltehetően egv újabb vezetékkel váltottak ki. (K.A.) Budai Balogh Tibor - Kirchhof Anita Irodalom: KIRCHHOF 2007- Kirchhof A.: Új feltárási eredmények a katonaváros északnyugati régiójából. Aqfüz 13 (2007) 40-56.' NAGY 1931 - Nagy L.: Az Óbuda, keresztéin cella trichora a Raktár utcában. Budapest, 1931 NAGY 1938-Nagy L.: Pannónia Sacra, in: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján I. Budapest (1938) 29-148. PÓCZY 1983 - Póczy K.: Az aquincumi katonaváros utcahálózata és fontosabb épületei a II. és a III. században. ArchÉrt 110 (1983) 252-273. WELLNER 1973 - Wellner h: Az aquincumi katonaváros nyugat-keleti irányú vízvezetékrendszere. BudRég 23 (1973) 179-186. 8. Budapest, III. ker., Laktanya utca 1. - Hajógyár utca, Hrsz: 18267/15 A III. kerületi Önkormányzat megbízásából a Celer Kft. alagcsövezést kezdett a Laktanva utca 1. számú lakóház keleti tűzfala, illetve a falat átvágó, az épület homlokzati síkjából kiálló, mintegy 6 méter hosszú pincelejáró mentén. A régészetileg védett ingatlanon történő földmunkáról múzeumunk a munkaárkok kiásását követően értesült. 2006. szeptember 4-én tartott helyszíni bejárás során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal leállíttatta a további kivitelezést, és előírta a munkaárkok dokumentálását. Alegállapodást követően szeptember 19-21. között elvégeztük a kárfelmérést és leletmentést. Az árkokat A-D szakaszokra tagoltuk. Ahnden árokszakaszban a vastag, modern, illetve újkori feltöltés alatt vékony, aprókavicsos járószint jelentkezett sárga agyagos alapozással. Alatta néhol 1 méteres vastagságot meghaladó humuszos, kevert köves feltöltést azonosítottunk, amelyből késő római és Árpád-kori leletek kerültek elő. A feltöltésben a „B" és a „D" árokszakaszokban öntött mészhabarcsba rakott törtkőből kialakított falakat figyeltünk meg. A „B" szakasz, nyugati tanúfalában, a lépcsőlejáró alapozása alatt, 60 centiméter széles fal bontakozott ki, amelynek nézetében ronesolásmentesnek tűnt, ígv feltételezhető, hogv ez a fal vagy pillér éppen az árok széléig húzódott. Innen északra, a szakasz északi végében a keleti és a nvugati sarokban egy-egy, a gépi árokásás során átvágott, mészhabarcsos törtkőfalat dokumentáltunk. A falak a metszetfalban megállapítható irányultságuk alapján egv épülethez tartoztak, nem kizárható, hogy géppel elpusztított falsarok két szakasztagját láttuk. Ugyanitt alakították a vízgyűjtő zsompot, amely körülbelül egv méterrel volt mélyebb az alagcső árkánál. Itt a mélyebbre hatoló földfal dokumentálásakor megfigyelhettük, hogv a sík felületűnek tekinthető késő római - Árpád-kori feltöltés alatti rétegek erősen észak felé lejtenek. Az, agvagos, homokos kevert feltöltések már tisztán római kori kerámiát, épületcserepet tartalmaztak.