A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

A Testvérhegyi villa területén végzett feltárások újabb eredményei (Havas Zoltán)

érintetlen feltárásunktól észak-északke­letre. A 20. épület helyén megnyitott munka­területünkön a már említett kelet—nyugati kiszedett falat csaknem a tervezett épület teljes szélességén végig követhettük. Csak a megkutatott terület nyugati határa előtt 1 méterrel fordult a falkiszedés, és az alatt meghagyott falalap újra északra. (3. kép: 14, 11. kép) Innen északi irányba megint csak a kutatási terület északi határáig hú­zódott az egykori fal. (3. kép: 16) Az északi metszet közelében egv rövid szakaszon a fal felmenő része is épen maradt, a ráterü­lő járószint tanúsága szerint itt átjáró, aj­tónyílás lehetett rajta. (3. kép: 17) Akisze­dett fal által határolt téglalap (körülbelül 13x8 méter) alkotta a bejárati komplexum néven ismertté vált épület déli traktusát, záródását. Az egykori fal által határolt te­rületen belül a tér további osztására egy 85 centiméter széles négyzetes falazott pillér, (3. kép: 18) és egv 60 centiméter szélessé­gű észak-déli fal (3. kép: 19) utalt. Utóbbi a bejárati komplexum délkele­ti sarkában kialakított, mintegy' 4 méter oldalhosszúságúi helyiségsort határolt, aminek két helyiségét érintettük feltárá­sunkkal. (3. kép: 20-21, /2. kép) A délebbi, nagyjából négyzetes arányú helyiség (3. kép: 20) az épület délnyugati sarkát fog­lalja cl, a tőle keletre, a falán kívül talált, fentebb leírt freskós omladék valószínűleg ehhez a helyiséghez köthető. A helyiség északi fala szintén 60 centiméter széles, alapozása és felmenő fala szintén megma­radt rövidebb szakaszon. (3. kép: 22) Az északabbi helyiség (3. kép: 21) belterében sok terrazzo és habarcstöredék feküdt a pusztulási szinten, de festett töredékeket a feltárt keskeny sávban nem találtunk. A helyiség lakó funkciója így is valószínűsít­hető. moved wall and the preserved foundation under it turned to the north only 1 m be­fore the western edge of the investigated territory (Fig. 3: 14, Fig. 11) in the area of future building no. 20. The removed wall ran in a northerly direction to the north­ern edge of the excavation territory. (Fig. 3: 16) The upper part of the wall was also preserved along a short stretch near the northern cross-section where an opening, a door, mav have been placed based on the floor level which spread oyer it. (Fig. 3: 17) The oblong (ca. 13x8 m) area edged bv the removed wall formed the southern wing and the end of the building called the entrance complex. Within the space enclosed by the former wall, a square 85 cm wide walled pillar (Fig. 3: 18) and a 60 cm wide north-south running wall (Fig. 3: 19) attested to the way this space had been divided. The latter wall edged a row of rooms with 4 m long sides m the southeast cor­ner of the entrance complex. Two rooms came to light here. (Fig. 3: 20-2J, Fig. 12) The southerly; more-or-lcss, square room (Fig. 3: 20) occupies the southwest cor­ner of the building, and the fresco debris found outside the wall to its east probably came from this room. The northern wall of the room was also 60 cm wide, and its foundation and vertical wall were also pre­served along a shorter stretch. (Fig. 3: 22) Many terrazzo and mortar fragments lav on the destruction level in the northern room (Fig. 3: 21 ) but no painted fragments were discovered in the narrow unearthed band. Nevertheless, it must have served as some kind of a dwelling. It was characteristic of the complete building segment enclosed by the pulled­down main wall that a definite destruction laver comprising manv daub and clav brick

Next

/
Oldalképek
Tartalom