A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben (Aquincumi Füzetek 12. Budapest, 2006)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2005. évben

mennyiségű építési törmelék és más modern roncs darabok találhatóak. A hídtól lefelé a part menti sávot is átvizsgáltuk egészen az. Óbudai-sziget csúcsáig. A víz itt nagyon sekély, jelentős mennyiségű finom hordalék halmozódott fel a hídfő árnyékában. Régészeti jelenséget nem találtunk. A parton, a párhuzamosan zajló feltárástól 50 méterre egy terra sigíllata töredéket és egy CG pecsétes szürke, grafitos peremet találtunk. Ezek egy vélhetően illegális vas kifolyócső által okozott bolygatásból származnak. A 2005. évi víz alatti kutatások azért fontosak, mert kiegészítik Aquincum polgárvárosának Duna-parti topográfiáját. T. Láng Orsolya egv freskóval díszített kőépület maradványait tárta fel a modern Duna-part közvetlen közelében, a víz alatti kutatásokkal párhuzamosan. (Lásd e kéitet 60-70. oldalán) Mivel az épület térségében a mederben nem találtunk elmosott falakat, valószínűsíthető, hogy a vasúti-hídtól északra a Duna medre nem mozdult el jelentősen a római kor óta. A késé)bbi rekonstrukció másik szilárd támpontja a mai Hajógyári-öbölben (1857-38 előtt Duna-ág) található Kr. u. 2. századi cölöp szerkezetéi kikötői létesítmény (rakpart) maradványai, (TÓTH 2003; KÉRDŐ-TÓTH 2004) méhek arra utalnak, hogv ez a meder a heh tartói palota és a hozzá kapcsolódó kikötő építése idején is aktív volt. A két támpontot összekötő meder mellett találhatóak azok a cölöpre alapozott falmaradványok, melyeket Zsidi Paula hídfőállás maradványaiként azonosított. (ZSIDI 1999) A Duna tehát ezen a helyen sem húzódhatott nyugatabbra mai medrénél. Az egyetlen terület, ahol a meder vonalának számottevő változása dokumentálható a vasúti híd budai pillére és az Óbudai-sziget északi csúcsának körzetében helyezkedik el. A víz alatti felderítés során vastag, finomszemesés üledéket találtunk, méh a hídfő és a pillér árnyékában rakódott le. A Gázgyár területén 2000-ben végzett megelőző feltárás során cölöpkötegekre utaló nyomokat dokumentáltak, melyeket a feltáró római kori partvédelem maradványaiként értelmezett. (ZSIDI 2000) A gázgyári lelőhely és a víz alatt megfigyelt üledék lerakódás egymás szomszédságában találhatóak és együttesen bizonyítják a Duna medrének kép: A Duna-meder háromdimenziós képe a műszeres felderítés alapján