A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben (Aquincumi Füzetek 12. Budapest, 2006)

Feltárás az aquincumi katonaváros nyugati temetőjében (Vámos Péter)

jektumot tártunk fel, melyek funkciójukat tekintve biztosan temetkezésre szolgáltak. Ebből 83 szórthamvas, 14 pedig csontvázas rítus szerint történt, míg egy esetben csak a koponya eltemetésével számolhatunk. Feltártunk továbbá egy mellékletekkel ellátott, de csontokat és hamvakat nélkülöző (inkább jelképes, mintsem kirabolt) sírt is. Ezeken kívül természetesen még jó néhány olyan objektumot illetve jelenséget dokumentáltunk, melyek kisebb-nagyobb valószínűséggel kirabolt (üres sír nagyságának megfelelő méretű gödrök) vagy szétrombolt (szórványként felbukkanó emberi csontdarabok, bizonytalan körvonalú hamus, helyenként kalcinált csontokkal kevert foltok) sírokkal hozhatók összefüggésbe. A viszonylagosan nagy sírsűrűséghez képest a canabae nyugati temetőjének ezen szakasza kifejezetten szegényesnek mondható. Természetesen számolnunk kell a már egykorú rablásokkal és bolygatásokkal. Egy kifosztott csontvázas sír esetében a rablógödre által vágott hamvasztásos sír, majd ugyanezen gödör felületébe ásott újabb hamvasztásos sír jelenségét is megfigyelhettük. Másik esetben egy I ladrianus-kori sarokakrotérionos, festett, koszorús sírkő (NAGY 1971, 111-113) felső töredékét (2. kép) helyezték a megásott gödör aljára. További, egvkori sírkőállításokra utaló nyomokat is találtunk: két esetben objektumhoz nem tartozó, a felállított sztélé elbillenését megakadályozó, szabályos négyzetre faragott támasztó kövek töredékeit találtuk meg. Egy újkori gödörben, amely talán épp az egykori síremlék kibányászására szolgált, nagyméretű sztélé levágott, otthagyott alsó) része feküdt. A gödör aljában a sírkő eredeti beásásának alját is megfigyelhettük. A hiányos melléklctű kirabolt, vagy a későbbi korok által bolygatottakon kívül a legtöbb 4. kép: Üvegkorsó (Kr. u. 1-2. szazad fordulója) Fig 4: Glass flagon (turn of the AD \st-2nd century) downwards when rainfall was heavy This mav explain the 2-3 m lenticular-shaped formation composed of daub, clay and ash in the eastern part of the area. Returning to the early period, it seems that the north-south running road, already registered in a number of places (BERTIN 1999, 32-33; HABLE 2001, 23) and winch appeared in the eastern part of this excavation was already in use in this period. (Fig. 1.2) All the graves in this area intersected I he wheel ruts from the first period of the road. Later, most probably when the cemetery was already in use, the road was shifted farther to the east and covered with rubble. The same is suggested Oythe rarer appearance of graves: no further graves were cut into the active road surface (this phenomenon can better be observed in HABLE 2001, 22-ground plan).