A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Régészeti kutatások a Rudas fürdő területén (Papp Adrienn — Maráz Borbála)

Késő La Téne kori és 1. századi eravíszkusz település maradványai a Rudas fürdő területén A Gellérthegy meredek keleti lejtője és a Duna-part közti keskenv sáv már régebbről ismert késő La Téne kori illetve eraviszkusz lelőhely. A Rudas fürdő területén, az Attila ivókúttól néhány méterre, 1957-ben az Erzsébet-híd rekonstrukciós munkái során kerültek elő kelta leletek: az eraviszkusz település két lakógödrének részletét és tűzhelymaradványát Póczy K. publikálta és a Kr. u. 1. századra keltezte. (PÓCZY 1959, 66-70) Hasonló eredménvre jutott a településrészlet kronológiai helvzetének megállapításánál Bonis E. is. (BÓNIS 1969,251-232) Minden valószínűség szerint ugyanehhez a késő La Fene korra, illetve korai római korra datálható településhez tartozhattak azok a leletek, amclveket a Rudas fürdő török kori épületén belül, a kupolatérben (18. helviség) és a 26-27. sz. helyiségekben nyitott szondákban nagv mennyiségben találtunk. A kerámiaanyag alapján ítélve a török fürdő jelenlegi padlószintje alatt, rétegekben és másodlagos helyzetben előkerült leletek a Póczv Klára által 1959-ben közölt településrészlet további objektumaiból származnak. A kupolatértől északnyugat felé elhelyezkedő helyiségekben a 18. századi terrazzo-padló alatt vastag, mészkőtörmclékkcl kevert, hamus-faszencs rétegből került elő kelta kerámia és állatcsont. A La Téne kori település maradványaiból keletkezett feltöltési réteg alatt megtaláltuk a török fürdő alapozásául szolgáló, sűrűn elhelyezkedő facölöpöket. A kupolatér (18. helyiség) központi nagv fürdőmedencéje alatti facölöpök között szintén kelta kerámiaanyaggal large basin alone. Intact wooden balks could be observed in the moist areas of the wall, especially in the foundation, and the ceramic water pipes were also preserved in the wall (Fig. 3). The finds in t he spring head can also be linked with the construction: These usually took the form of amorphous stones, although a wooden comb was also discovered. (AP) The remains of an Lraviscan settlement from the late La Tene period and the AD I

st centurv in the area of the Rudas bath The narrow strip between the steep side of tbc Gellért 1 lill and the Danube Bank has been known as an Lraviscan site and a site from the late La Tene period. In 1957, Celtic finds were discovered during the reconstruction of the Elisabeth bridge a few metres from the Attila drinking-fountain in the area of the Rudas bath. K. Póczy published fragments from two semi-subterreanean dwellings with the remains of fireplaces of an Eraviscan settlement and dated the finds to the AD 1

st century (PÓCZY 1959, 66-70.). É. Bonis arrived at the same conclusion when dating this settlement fragment (BONIS 1969, 231-232). The large number of finds that were recovered in the Turkish building of the Rudas bath in the hall under the dome (room no. 18), and in the test trenches opened in rooms nos. 26-27 most probably belonged to the same settlement, which can be dated to the late La Tene and the Early Roman period. Judging from the ceramic material, the finds unearthed in primary and secondary positions under the modern floor level of the bath came from other features from the same settlement fragment that Klára Póczv published in 1959.