A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Régészeti kutatások a katonavárosi amphitheatrum keleti előterében, a Spitzer Gerzson által alapított kékfestőgyár területén I. (Kirchhof Anita)

(GESZLER 1984,420) azonban a rákövetkező évben, 1983-ban, végleg megszűnik a termelés a Nagyszombat utcai részlegben. A telket 1984-ben a Skála Coop Rt. vásárolja meg és Skála Sprint Élelmiszer és Altalános Áruház néven üzletet nyitnak a gvár délnyugati részében, amely 4 éves működés után bezárja kapuit. Ezt követően a gyárépületeket bérbe adják, 1995-től az egvik fő bérlő az Intcrfruct cég, amely az épületek bontásáig, 2005 közepéig, a korábbi áruház helvén élemisz.er árusítást folytat. A telket, a rajta álló épületekkel, 2000-ben vásárolja meg az, EC Palace Kft., ami a düledező, funkcióját vesztett ipartelep helvén Dunára néző, belső parkkal kiegészített lakónegved felépítését határozza el. Az 1907-ben létesített, többször átépített gyárépületek bontása 2004-2005-ben indul meg. A terület, a továbbiakban a Sun Palace lakóparknak fog ottbont adni, amely őrzi a gvárépítészet néhány jellegzetes vonását. Ezúton is szeretném megköszönni Vavra Andrásnak (Engel Group) az építészettel kapcsolatos kérdésekben nyújtott hasznos tanácsait, Fuksz Ferencnek (Engel Group) pedig a régi üzem épületeinek közelmúltbeli hasznosítására vonatkozó információkat. Köszönettel tartozom a budapesti és pápai Textilmúzeumok munkatársainak, akik a kékfestés technológiáját bemutatták és ötletekkel szolgáltak az előkerült objektumok funkcióinak azonosításához. A 2005-ben, a terület nyugati felén folytatódó építkezést megelőző feltárások újabb adatokkal bővíthetik ismereteinket a limes út és a Duna közé cső terület római településtörténetét illetően és a jelenleg még nyitott kérdések is megválaszolhatók lesznek. Kirchhof Anita the southern side of the lot, the one that presently at the lot at 03 Lajos Street and raised buildings only on the southern side of this lot (1865). The excavations corroborated this idea since the blocks in the northern part of the lot (95 Lajos Street; lot no. 97 was not disturbed by construction) can be linked to two different construction periods associated with the construction works after 1907. Nothing suggests an earlier, industrial utilisation of the northern lots. In 1005, the Weisz, brothers sold the factory to the Jakab Fürst and Sons corporation, from which a new corporation came into being with the name Calico Printer Industrial and Textile Commercial Corporation, Fürst Jakab and Sons. The main buildings we know today were built after the next conflagration m 1007 in the lot enlarged and unified toward north. In 1913, the corporation went bankrupt and the Fürst family withdrew from the direction of the corporation. Thus, the name of the factory was changed to Calico Printer Industrial Corp. In 1932, the factory produced a deficit and it was closed. Then, a vear later, the Hungarian Cotton Industrial Corp. leased it and re-started production (IIANÁK 1964, 153-154). In 1938, it worked as an independent factory and then fused with the 1 lungarian Cotton Industrial Corp. and, at the same time, the workshops were modernised and new ones were built. After nationalisation in 1948, it continued as an independent enterprise in 1950 under the name Cotton Finishing Factory (GESZLER 1976, 87-260, vol. II. 5-12). The blue-dying factory, which had been founded by Gerzson Spitzer, carried on non-stop competition with the Goldberger Textile Printing