A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Régészeti kutatások a katonavárosi amphitheatrum keleti előterében, a Spitzer Gerzson által alapított kékfestőgyár területén I. (Kirchhof Anita)

időszakban keletkeztek, amikor a folyó alacsonyabb vízállásával vagv az ártérnek egv szárazabb időszakával kell számolni. Feltételezhetjük, hogv a rómaiak az áradások ellen védőgáttal biztosították a területet, ennek bizonyítékát a feltárás során eddig még nem találtuk meg. A Kr. u. 2. századi épülettörmeléket borító réteg jellegéből gyakran hosszabb időszakokra vízzel borított ártéri területre vagy a térség elmocsarasodására lehet következtetni. Régészeti emlékek a 18.-19. századi Óbudáról (Alt Ofen) A telek további történetét illetően a 18-19. századból vannak újra adataink. A terület ebben az. időszakban a Zichy grófok uradalmához tartozott. (GAL 1979, 105) A térség mezőgazdasági jellegű hasznosítására (ENDREI 1979, 326), növénytermesztésre, esetleg ültetett fákra vagy Duna menti fűzfák jelenlétére utalhatnak a lemélyített szondákban megfigyelt, szabályosan egymást követő szürke agvagos foltok és gyökérmaradványok (a favizsgálatokat Grvnaeus András végezte. Magvar Dendrokronológiai Laboratórium). Az 1700-as évek közepére és az 1800-as évek elejére keltezhető planírozási és feltöltési rétegekből nagy számban kerültek elő állat-, elsősorban szarvasmarha szarvak és csontok, amelyek alapján a közelben működő húsfeldogozóra lehet következtetni. A tevékenység jellegéből adódóan a területen állattartás is folyt. Erre az időszakra keltezhető az a négy, feltehetően egymást kiváltó, kőből épített kút, amelv az ivóvízellátást biztosította. (10. kép) Teljes feltárásukra nem volt lehetőségünk, az építkezés során nem pusztulnak cl. A legdélebbi kútnál a kőkávára zuhant, vödröt tartó rudat is megtaláltuk. A számos kuglófsütő forma, a mázas korvvith demolition debris in the middle or end of the same century. (Fig. 9) Environmental reconstruction Moist environmental conditions could be reconstructed from the results of the geological-pcdological analyses of the lot (A. Mindszenty, Z. Horváth, F. Kiolopp ELTE Department of Applied and Environmental Geology). The territory must have been part of a floodplain that was intermittently inundated, a side-branch of the Danube may have flowed here, or perhaps it was simply a swampy area. The lavers that contained the Roman finds may have been deposited in a period when the water tabic of the river was lower or when a drier period prevailed in the swamps. Probably, the Romans built dams against flooding, although no evidence of such 9. kép. Kelet-nyugati iramú későrómai árokrendszer részlete Fig. 0: Detail of an east-west running Late Roman dileh system