A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Előzetes jelentés az épülő Kőérberek, Tóváros-Lakópark területén folyó régészeti feltárásról (Horváth László András - Korom Anita - Terei György - Szilas Gábor)

itől. (12. kép) Néhol égetőhelynek is hasz­nálták a már félig feltöltődött házgödrö­ket, a 6826. nagyméretű, több gödörből álló tároló helyiség feltöltődése során a járószintjükhöz közeli magasságban ke­mencét vájtak az oldalába és a betöltésbe. Érdekes ugyanakkor, hogv szabadban álló kemencét igen kevés esetben tudtunk megfigyelni. A korszakban általánosan hi­ányzó földfelszíni épületek létezéséről itt sincs semmilyen információnk, az a kevés cölöplvuk, melv a területen előkerült nem köthető biztosan egyik időszakhoz, sem. A házak közötti területeken jól elkülö­nülve három 14-16x10-12 méter alap­területű hatalmas, adott esetben 40-50 gödörből álló komplexum feltárását is elvé­geztük, méhek agvagmerő helvek lehettek. (15. kép) Ezek a nyesett felszínen még egy­séges barna kevert betöltésűnek mutatkoz­tak, 1-1,5 méter méhen azonban méhkas alakű gödrökre bomlottak. Számos esetben ideiglenes tüzelőhelyet létesítettek benne, de később többnyire hulladékgödörnek használták, valamint a telepen elhullott állatok tetemeit is ide dobálták be. A feltárt kerámiaanyag döntően a IIa C periódusra jellemző, jellegzetes típu­sai előfordulnak a kor ismert telepein (Sopron-Várhely: PATEK 1082) és halmos temetkezések leletei között (a közelből Százhalombatta: HOLPORT 1995; Síit tő: VADÁSZ 1985). A leggyakoribb edénytípusok a tojásdad testű, perem alatt, a nyakon elhelyezett négy-négy lapos, vagy ujjbenvomkodással tagolt fogóbütvökkel ellátott fazekak. Szinte minden gödör anyagában megta­lálható az erőteljesebben, vagv enyhébben behúzott peremű táltípus. Emellett sűrűn előfordulnak az árkolt vállú, lapos, kismé­retű bütykökkel díszített vállú, szélesszá­jú, rövid hengeres nyakú, illetve a cson­Vinkovci A culture, which dates to the Vucedol C phase, based on its connec­tion with the Somogyvár-Vinkovci culture (DIMITRIJEVIC: 1982). Vucedol C phase is the time when the Vucedol cultural en­tity expanded, (VUCEDOL 49-50) and the Somogvvár-Vinkovci vessel types ap­pearing in Northeast Transdanubia can be explained by the south-north mediating role of the Somogyvár-Vinkovci culture. The settlement date between 2600 and 2200 BC based on 14C dates from settle­ments of a similar age (VUCEDOL 40, 45). The large extent of the settlement is linked with changes in lifewavs that oc­curred in this period (REMÉNYI 2005a, 2005b). The most exquisite item from the Early Bronze Age finds brought to light was an idol fragment from feature no. 1575. Only the neck and the head of the idol have been preserved. The face is realistic and the head is ornamented by a headdress, perhaps a crown. The idol is different from the characteristic flat idols of the period (BONDÁR 1995, 218-220) with analogues onlv from the Börzönee site of the Somogvvár-Vinkovci culture, where two less elaborate items were recovered (BONDÁR 1995). The analogues to the ceramics found in the same pit can be found at sites of the Somogvvár-Vinkovci culture (BONA 1965, DIMITRIJEVIC 1982), among others at Börzönee (BONDÁR 1995). A few dozen pits of a settlement of the Vatva-Koszider period came to light in the band along the fence of the former Vasvári barracks at the western edge of the resi­dential district, hire exact extent of the settlement cannot as vet be determined, more features can be expected on the ter­ritory of apartment block 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom