A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Előzetes jelentés az épülő Kőérberek, Tóváros-Lakópark területén folyó régészeti feltárásról (Horváth László András - Korom Anita - Terei György - Szilas Gábor)

Kronológiáikig folyamatosan, bár területileg távol folytatódott a megtelepülés a kóérberki dűlőben a bolerá/i kultúra klasszikus fázisában. Történetileg és régészetileg egyaránt rendkívül jelentős, hogv a Ludanice-kultúránál említett hatalmas őskori árok betöltésében, annak felső 30 centiméterében számos, a késő rézkor elejére datálható cseréptöredéket találtunk. A középső rézkori, az árok legalját kitöltő szint és a bolerázi réteg között, lassú feltöltődésre utaló, vastag, homogén, szürkésbarna betöltés húzódott, amelyben nem találtunk leleteket. Eszerint az. árok még a bolerázi időszakban is nyitva volt, a felső rétege - pontos mélységét a humuszolás miatt soha nem fogjuk megismerni - csak ekkor töltődött fel. Az árkon belül három jelentős objektumot találtunk ebből a korszakból. Az egvik egv gödörbe épített, de még az őskor folyamán szétvert tűzhely, amelynek romjai alatt egv rézbalta agvag öntőformájának felét találtuk meg. A másik, ennél nagyobb gödör szintén égett maradványokkal volt tele, bár fémművességre utaló bizonyítékokat itt nem találtunk. A kis területen elhelyezkedő objektumok és a hagyományos gödreik hiánya kérdésessé teszi, hogv a bolerázi csoport ezen lelőhelyét tekinthetjük-e lakóhelynek, vagv inkább kisebb, ma még nem lokalizálható, közeli településen kívül eső műhelyről van-e szó. Az őskori korszakok sora a kora bronzkori makói kultűra időszakával folytatódik. A feltáráson előkerült kora bronzkori teleprészlet 150 objektumával - szemben a makói kultúra eddig feltárt, nagynak számító 20-30 gödörből álló településeivel (BONDÁR 1995; CSÁNYI 1996; SZATHMÁRI 1999) - a legnagyobb kiterjedésű feltárt makói telep. A lelőhely cgvctlen korszaka, amelv a feltárás teljes encrustation and the few representatives of the stab-and-drag technique show that they must be associated with the small settlement fragment containing an early phase of the Proto-Boleráz period (KALICZ 1991, KALICZ 2001, HORVÁTH 1991, HORVÁTH 1995, HORVÁTH 2001). Phis suggests continuity between the settlements of the Stab-and-Drag and the Proto-Boleráz phases. At the same time, we did not find any h in I at continuity between the Ludanice and the Stab-and-Drag cultures, which seems to support our idea that a great cultural change and break happened in the Carpathian Basin between the earlv and I lie late phases of the Middle Copper Age and that the beginning of the so-called Baden evolution mav be counted from here, from the horizon of the Stab-and-Drag pottery and the Hunyadihalom culture. The extent of the Proto-Boleráz settlement is difficult to determine from the features. We could not always complete the excavation around the unearthed territory although further features from this period can be expected near the stream. It is also possible that the village from the end of the Middle Copper Age continues cast of the road to the Balaton, where the construction work was not preceded by archaeological rescue excavations. I or a long time, the sites and finds of the Proto-Boleráz phase or horizon were unknown in I Iungarian prehistoric research. Nándor Kalicz identified and described it (KALICZ 1985). The increasing number of Proto-Boleráz sites in Budapest and in the entire country implies that a larger population density can be supposed in the Carpathian Basin in the initial phase of the Late Cooper Age than had been previously thought. This new cultural