A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)
Régészeti kutatások a Gellérthegy északi oldalán (Maráz Borbála)
dezési munka azóta visszajuttatott eredeti Írekére, összekeverve a régészeti települési rétegeket. A kutatóárkokban a köves altalajon legújabb kori mázas edénytöredékek és építési törmelék feküdt, a fölötte lévő 45-178 centiméter változó vastagságú humuszrétegben pedig legújabb kori edénytöredékek társaságában késő bronzkori. La Téne kori és kora újkori (török?) kerámiaanvag, töredékes kelta vaskések kerültek elő. A telken talált leletanyag, annak stratigráfiai helyzete és feltételezett eredete alapján ítélve a Bére utca 4/B telek a gellérthegyi késő bronzkori és kelta magaslati telep része volt. (A telektől délre, a Citadella felé eső 5337 és 5336 hrsz. telkeken a felszínen késő bronzkori és kelta edénytöredékeket gyűjtöttünk.) Az 5332 hrsz. telek (Bérc utca 4/A) a sánc külső oldalán, a sánc lábától mindössze 25-30 méter távolságra van. Déli, magasabban fekvő felén a bolygatatlan sziklafelszínt borító humuszrétegben kevés késő bronzkori, kelta és kora újkori (török?) kerámiaanyag volt, északi felén viszont (195-194 m tszf. magasságban), legújabb kori eróziós és feltöltési rétegek alatt kerámiaanyaggal jól datálható kelta és késő bronzkori gödrök kerültek elő, valamint észak-déli tájolású, sziklába mélyedő sírgödrök. Ezek egyikében emberi combcsont töredékét, valamint vas koporsókapcsot és egv török ( J ) rézcsatot találtunk. A Bérc utca 4/A. telek területe tehát része volt a késő La Téne kori kelta magaslati településnek, amely az oppidum sánc-erődítésénél korábban keletkezhetett. A sáncnál régebbi településrész meglétére egyébként a sáncban talált késő La Téne kori kerámiaanyagból is következtethettünk (PETŐ 1993; BÁRRAL 1998; BÁRRAL 2000). Ugyancsak egv, a késő La lene kori oppidumnál korábbi településOn lot no. 5333 (4/B Bérc Street) about 35-30 ni outside the rampart not only was the humus but even the original rock surface was disturbed, except in the eastern zone of the lot. The soil and the rock must have been transported to fill up the terrace for the villa that formerly stood above the row of lots on Bérc Street and which was destrouecl in 1044-1945. Erosion and artificial landscaping have since transported these artifacts to the source area mixing the archaeological settlement layers in the process. Fragments of glazed vessels and building debris from recent tunes were found in the test trench on top of the stonv substratum, while shards from recent times were mixed with pottery from the Late Bronze Age, the La Tene period and the earlv modern period (Turkish?). Fragmentary Celtic knives were found in the overlying 178-45 cm thick humus laver. The finds recovered on the lot, their stratigraphical position and supposed origin suggest that the territory of lot 4/B Bérc Street was part of the Late Bronze Age and Celtic hill settlement on Cellért Hill. (South of the lot, Late BronzeAge and Celtic shards were collected on the surface on lots nos. 5337 and 5336 lying closer to the Citadella.) Lot no. 5332 (4/A Bérc Street) lies outside the Celtic rampart, only about 25-30 m from its foot. The humus laver on the undisturbed rock surface in the southern higher part of the lot contained a fewLate Bronze Age, Celtic and earlv modern period (Turkish) pottery fragments, while m the northern half of the lot (195-184 m a.s.l.), Celtic and Late Bronze Age pits with clearly datable ceramic material and north-south oriented graves cut into the bedrock beneath eroded and refilled layers of recent origin. One of the latter features
