A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2003-ban (Aquincumi Füzetek 10. Budapest, 2004)

Nagytétény-CAMPONA 2003 (Kocsis László)

keretein, ezért ez más alkalommal kerül majd megfogalmazásra. A kapuátjáró mögötti terület feltárása során a V-14-III-IV-es szelvényekben az elmúlt években fokozatosan, rétegről-rétegre jutottunk le a via principalis és a via sagularis csatlakozási pontján a legalsó útrétegig. Ez a réteg már az 1999-es ásatás során ismertté vált, amikor a korábbi bolygatások árkait követve és ismét kibontva, az útfelszínt megtaláltuk. (KOCSIS 2000,96-97., 4. kép) Ekkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy az út alatt még további településrétegek várhatók. (KOCSIS 2000, 98, 5. kép) Ebben az évben a 3. réteg bontásával folytattuk a feltárást. A 3-5 centiméter vastag hamus, faszenes réteg alatt bedőlt agyagfal feküdt agyagos, kavicsos járószinten, amely azonos volt a korábbi években a V-15-III. szelvényben napvilágra került járószinttel, (KOCSIS 2001, 112) melynek egységesnek látszó felületét a középpillér nyugati oldalán beásás bolygatta meg. Ez a bolygatás a V-14-IV szelvény „a" szektorában, a középpillér nyugati oldalán egy, a pincével is vágott, ovális, 170x140 centiméter méretű, méhkas alakú gödör, tetején észak-déli sárba rakott falmaradvánnyal. A középpillér tetejétől mérve 70 centiméterre kemény földes felületet találtunk. Ezt a felületet fogja körbe a gödör szélét követő 30-35 centiméter szélességű, amorf köveket tartalmazó falszerű képződmény. A jelenség nagyobb kemencére emlékeztet, amelynek észak felől, a pince helyéről lehetett a fűtőnyílása. Ezt az elképzelést erősíti az a tény is, hogy az egész objektum „U" alakú felülnézettel, alul méhkas szerűen kibővülő objektumként jelenik meg, betöltésében átégett agyagtömbök, égett kövek, hamu és nagy mennyiségű korom került napvilágra. (3. kép) fact that the foreground of the gate was protected by a pit covered by a bridge extending to the cross-axis of the gate (KOCSIS 2002, 105, fig. 1, 108). There is a great deal of evidence that imply that similar gate structures without gatehouses can be expected for some of the "horseshoe-shaped" walling-ins observed at the gates of the auxiliary forts built along the Danube. This fact leads to more questions such as the date of the "horseshoe-shaped walling-ins", justification for the term etc. The discussion of this problem, however, is beyond the framework of the present report and will be dealt with at another time. During the course of the excavations in the territory behind the gate, the surface had been gradually deepened, layer by layer, for years until this year when we reached the lowermost road layer at the intersection of the via principalis and the via sagularis in trenches V-14-III-IV This layer was already encountered in 1999 during the tracing and cleaning of trenches from former disturbances. Here, we found the surface of the road (KOCSIS 2000, 96-97, fig. 4). It also became evident that further settlement layers could be expected beneath the road (KOCSIS 2000, 98, fig. 5). This year we continued the cleaning of layer 3. Under a 3-5 cm thick layer of ash and charcoal, a collapsed clay wall lay on the clayey, pebbly floor level. This floor level was identical with the floor level unearthed in previous years in trench V15-III (KOCSIS 2001, 112). A pit dug on the western side of the central pillar disturbed the lowermost, otherwise uniform, surface. This pit, found on the western side of the central pillar in sector "a" of trench V-l 4-1

Y was a 170 x 140 cm, oval, beehive-shaped pit intersected by a cellar.