A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2002-ben (Aquincumi Füzetek 9. Budapest, 2003)
Római kori útrészletek az aquincumi polgárváros municipális territóriumán (az úgynevezett Testvérhegyi villa környezete) (Láng Orsolya)
zódó sík területet csak kisebb szondákkal kutatta. Feltárásai során a Testvérhegy oldalában több kisebb épület, kút és sír került elő, amelyek egyenes vonalban húzódnak északnyugat felé. A hegy lábánál pedig több ponton útrészleteket talált, amelyek - értelmezése szerint - egy római és egy középkori úthoz tartozhattak. Az előkerült, római korra keltezett útszakaszt az északnyugat-délkeleti irányban futó diagonális út részleteként értékelte, amely Aquincumot és Brigctiot kötötte össze. A fentiek ismeretében a Testvérhegy lábánál épülő lakópark területén tehát az említett utak részleteit vártuk. A megnyitott felületek közül háromban („A", „C" és „E") az előzetes eredmények szerint 15 réteget tudtunk elkülöníteni (1-15.). Az előkerült régészeti objektumok közül legfontosabb az a mindhárom szelvényben jelentkező hét rétegű útrészlet, amely - az eddigi megfigyelések szerint - a római kor második évszázadától kezdődően legalább a 16. századig használatban volt. (F kép) A feltárt szakaszokból kiszerkeszthető útirány szerint - a Garády S. által megfigveltekkcl ellentétben - az út délkelet felől északnyugati irányba haladt, majd a Testvérhegyi római épületek feltételezett hill). These were distributed towards the northwest along a straight line. He also discovered road segments in several spots by the foot of the hill, which he interpreted as belonging to a Roman and a medieval road. He explained the unearthed Roman period road segment as being part of the diagonal road running in an northwest—southeast direction, which connected Aquincum and Brigetio. Accordingly, we expected the fragments of the above-mentioned roads in the territory of the apartment complex by the foot of Testvér hill. In three of the opened trenches ("A", "C" and "E"), 15 layers could be differentiated after the preliminary results (1-15). The most important archaeological feature was a road segment in seven layers appearing in all three trenches, which was in use from the AD 2" cl century in the Roman period to at least the 16"' century based on the observations from the excavation (Fig. 1). As calculated from the unearthed stretches, the road ran from the southeast toward the northwest, not as S. Garády had surmised at the time that for some unknown reason, it turned in a northeasterly direction by the hypothetical place of the
