A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2002-ben (Aquincumi Füzetek 9. Budapest, 2003)

Nagytétény-CAMPONA (Kocsis László - Koós István)

nya volt. Az út kőlapjai mindig kiváló építőanyagként szolgáltak a későbbi korokban, ezért rendszerint felszedték és újrahasznosították. Ami visszamaradt egy ilyen útszerkezetből, az a kőlapok ágya, a kavics. Az útréteg maradványon ta­lált vastag, faszenes réteg és a rajta levő tegulaom­ladék a feltehetőleg tető­vel fedett bástya pusztu­lási rétege. A bástya északi olda­lán egy nagyon szabályos kelet-nyugati irányú függőleges falú, leg­újabb kori beásást talál­tunk, ami egyrészt érin­tette a bástya északnyu­gati sarkát, az erőd falát és feltehetőleg a bástya északkeleti sarkát is. A bolygatás nagy valószínűséggel az 1935-36-os vagy a 1948-1960-as évek ásatási kampányai során ásott, fennmaradt dokumentáció nélküli kutatóárok nyoma lehet. A megmaradt kőfalak a mai fel­színtől mért 73 centiméter mély­ségtől találhatók. A próbaásatás a fentebb megje­lölt helyszínen a telek tulajdonos és beruházó, Szenczi Krisztián költségén történt. We found a recent, very regular, east-west oriented pit with vertical walls on the northern side of the bastion, which extended to the northwestern corner of the bas­tion, the wall of the fort and prob­ablv also the northeastern corner 7. kép: A bástya északnyugati sarka nyugatról Fig. 7: The northwestern corner of the bastion from the west of the bastion. The pit is most probably a trench from the excava­tions campaigns in 1933-36 or 1948—60, from which no docu­mentation survived. The preserved stone walls ap­peared at a depth of 75 cm from the modern surface. The test excavation marked above was sponsored by the owner and the developer, Krisztián Szen­czi. Kocsis László - Koós István László Kocsis - István Koós

Next

/
Oldalképek
Tartalom