A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2001-ben (Aquincumi Füzetek 8. Budapest, 2002)

13. Késő kelta falusias település feltárása Nagytétény határában (Szilas Gábor)

csoportosan helyezkednek el. Különösen szembetűnők a kunyhók körüli gödörbokrok, a nagyobb kemencés épületek csoportosulása, valamint a köztes „üres" térségek, ahol viszont felszíni épületekre utaló cölöplyukak száma nő meg. A település határainak meghúzása szintén nehézségbe ütközik. Keleti és nyugati határa feltételezhetően a vizenyős, mocsaras holtágak jelentették, észak-déli kiterjedésére azonban semmiféle támpontunk nincs. Mindenesetre az megállapítható, hogy a település centruma a feltárás délnyugati részén lehetett, mivel itt 156, a vele csaknem azonos méretű, tőle északra elhelyezkedő VI. felületen 99, a legészakibb VII. felületen már csupán 36 kelta korú objektum került feltárásra. A település gazdálkodására utal a vermekből vett földminta archaeobotanikai vizsgálata, melyet Gyulai Ferenc végzett cl. A 117 kilogramnvi anyagból összesen 36 növényfajt tudott elkülöníteni, melynek többsége kultúrnövények (búza: alakor, tönké, tönköly; árpa, köles, rozs, stb.) magvait tartalmazta. Ebből a tényből a település igen erőteljes földművelő jellegére következtehetünk. A lelőhelyen a feltárás során a nagymennyiségű kézzel formált durva felületű, bekarcolt hullámvonal- és bütvökdíszes, valamint korongolt from the one above it, ran dow to the bank at a right angle suggesting that it was a ditch for water. The inner periodisation of the settlement is also problematic, although the analysis of the find material will certainly make it more precise. As concerns the longevity of the settlement, we have numerous kinds of archaeological evidence. Several pits intersect each other but the most striking demonstration are the situations when a wattle fence or a system of ditches cross the fills of larger huts. This shows that the structure of the settlement changed more than once and most probably the Celtic settlement features unearthed along 400 m long stretch were not used at the same time. Due to the way the territory has been segmented, the authentic reconstruction of the settlement structure is extremely difficult. It is all the more regrettable since settlement excavations from the same period have mostly been restricted to verv small surfaces. It is, nevertheless, evident from the excavations of smaller surfaces that feature types can clearly be differentiated ased on their parameters and that the features were distributed in clusters at certain distances from one another.