A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2000-ben (Aquincumi Füzetek 7. Budapest, 2001)
4. Feltárás az aquincumi katonaváros délkeleti régiójában III. (R. Facsády Annamária)
tuk dokumentálni, változó vastagságban. A kőépületek építése során a falak alapozásával a 2. égésréteget átvágták. A jelenlegi feltárásra kijelölt területen természetesen csak az egyes épületek töredékes része kerülhetett elő, egy részük azonban kiegészítette a korábban feltárt épületek eddig megismert alaprajzát. A római korban épült épületek közül kettő a korábbi feltáráshoz kapcsolható. A legkorábbi kőépület részei az 1998-as feltárás során már előkerültek. Északi és déli oldalán egy-egy 80 centiméter vastag fal zárta. Az 1. ütemben feltárt északi fal alapozása nagyrészt agyagba rakott, felmenő fala kis, faragott kváderekből készült. A déli fal keleti része az alapozásig visszabontott volt, habarcsba rakott felmenő falrész csak az akkori ásatási terület nyugati részében maradt ránk. Mostani munkánk során a fal nyugati folytatását bonthattuk ki, bár kis részét egy újkori kúttal megrongálták, elbontották. Az északi falat délről, a déli falat északról 3,70 méterre pillérsor kíséri. A csatlakozó pillérsor legnyugatibb oszlopalapozása részben a korábbi feltáráskor előkerült, most teljes alapterületében dokumentálhattuk. Teljesebbé vált az épület alaprajza: nyugati oldalán egy helyiségsor zárta le. Ennek remains could be dated to this period. The traces of a second burnt layer could be observed nearly over the whole surface in a varying thicknesses. The second burnt layer was cut through by the foundations of the stone buildings. In the area designated for the actual excavations, only fragments of the buildings could be unearthed, some of them, however, complemented the ground plans of buildings uncovered earlier. Two of the buildings from the Roman period could be combined with earlier excavations. The fragments of the earliest stone building were already found during the 1998 excavations. It was closed on both the northern and southern sides with an 80 cm thick wall. The foundation of the northern wall unearthed in the first phase was laid mainly in clay with the vertical wall made of small, carved ashlars. The eastern part of the southern wall was pulled down to the foundations. The vertical wall fragment laid in mortar was preserved only in the western part of the contemporary excavation surface. During the actual excavations, the western continuation of the wall was brought to light, although a shorter section was damaged and removed