A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 1999 -ben (Aquincumi Füzetek 6. Budapest, 2000)
9. Nagytétény-CAMPONA (Kocsis László)
Nagytétény-CAMPONA (Budapest, XXII. ker., Szent Flórián tér, Hrsz.: 232422) 1999 június 15-én tovább folytatódott Budapest XXII. kerületében, Nagytétényben a 12 hétig tartó ásatás, amely immár a 4. évadba lépett. Az idei kutatásokkal, hasonlóképpen az elmúlt időszak feltárásaihoz, a régi ásatási eredmények és azok pontos helyszíneinek azonosítása mellett a közeljövőben kialakítandó Campona-Régészeti Park tervezéséhez szükséges adatokat kívántuk tovább bővíteni. Az idei feltárások során három szelvénycsoporttal az erőd keleti főkapuja, a Porta principalis sinistra körzetében, az erőd főútja, a via principalis és az erődfalat belülről követő út, a via sagularis kereszteződésében dolgoztunk. (1. kép) A negyedik szelvénycsoportot a keleti kapu patkó alakú elfalazás mögötti terület megismerésére nyitottuk. A megjelölt területekre a nagymérvű bolygatottság volt a jellemző. Ismereteink szerint az 1930-as évek közepén Paulovics István, (PAULOVICS 1957) majd őt követve az 1950-es években Fülep Ferenc is dolgozott a keleti kapu feltárásán. (FÜLEP 1962) A fennmaradt, megőrződött dokumentáció szolgáltatta hiányos információ miatt szükséNagytétény-CAMPONA (Budapest, District XXII, St. Florian Square, Tin.: 232422) The fourth season of excavations in Nagytétény, 22 na district of Budapest, lasting on this occasion for 12 weeks, began on June 15, 1999. This year, similarly to former seasons, the goal was the authentication and the precise location of the old excavation results and also to add to the information necessary for the design of the projected Campona - Archaeological Park. This year we set down three groups of trenches near the Porta principalis sinistra, the eastern main gate of the fort and at the crossing of the via principalis, the main road of the fort, and of the via sagularis, the road running along the inner side of the fort wall. (Figure I) The fourth group of trenches was opened to learn about the territory behind the shoe-shaped wall of the eastern gate. The designated areas can be characterised by extensive disturbance. As far as we know, István Paulovics excavated at the eastern gate in the middle of the 1930s. (PAULOVICS 1957) He was then followed by Ferenc Fülep in the 1950s. (FÜLEP 1962) Complementary and authenticating excavations were necessary
