A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 1999 -ben (Aquincumi Füzetek 6. Budapest, 2000)

2. Sírok és sírkövek a Bécsi úti temetőből (Hable Tibor-Márton András)

római sírkertektől (7.) és az azokat nyugatról határoló úttól (13.), de még az azt övező védőfaltól (8.) is távol, a „hegyoldal" átlag 8-10 fokot lejt keletnek. Az erősen erodált, vékony humuszréteget, többnyire a sziklás, köves altalajig, kisebb-nagyobb újkori gödrökkel, árkokkal bolygatták, a 18. századtól folyamatosan (9.). Régészeti szempontból érdekes talajrétegződést csak a délkeleti, lejtősebb szektorokban figyeltünk meg. Középkori megtelepedésre utaló leletet nem találtunk, még szórványosan sem. Viszont mindenütt gyűjthettünk római szórványleleteket, például egy 204-208 körülire keltezhető Caracalladenárt, suberatus-t, (MATTINGLYSYDENHAM 1936), rheinzaberni terra sigillata töredéket (Drag. 33; OSWALD-PRICE 1920), 2-3. századra keltezhető üveg fültöredékét (BARKÓCZI 1988, 179.) stb. A délkeleti sarokban, egy nagyobb természetes mélyedésben (10.), egyre több, erózió által összehordott, 1-2. századi, helyi gyártású cserép (például: tripes) hevert. (BÓNIS 1942, 51., Taf. XXIV.) A teknő déli oldalán, rézkori gödörben, bal oldalára fektetett, zsugorított helyzetben eltemetett gyermek maradványait találtuk. (11.) A gödör betöltésében Badeni kultúrára jellemző cserepek voltak. Az ásatás legjelentősebb leletének halves of the lots, another sarcophagus from the 4"' century was also discovered on the plateau (Figure 1: 6). (BERTIN 1997,18.; BERTIN 1998, 40.) We could presume from the rescue excavations on lot 64 (HABLE 1999,134.) and the large excavations on lots 46-50 in 1998 (BERTIN 1999, 26.) that we would not come across Roman period finds more than 50 m from Bécsi Street. Here, far from the Roman graveyards (7.) and the late road bordering them on the west (13.) and even from the wall fencing them (8), the "hillside" slopes towards the east in 8-10 degrees on average. The heavily eroded, thin humus layer had been continuously disturbed by modern pits and ditches of various sizes usually down to the rocky, stony ground since the 18th century (9.). Archaeologically interesting soil stratification could be observed only in the south-eastern, more sloping sectors. We could not find anything implying the presence of medieval settlement, not even scattered finds. We could, however, collect Roman stray finds all over the territory as, for example, a Caracalla denar dated from about AD 204-208, a suberatus (MATTINGLY-SYDENHAM 1936), a fragment of Rheinzabern Samian ware (Drag. 33; OSWALD-PRICE