A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 1996-ban (Aquincumi Füzetek 3. Ásatások 1996-ban Budapest, 1997)
5. Szondázó jellegű kutatás az aquincumi polgárvárostól délkeletre (Zsidi Paula)
A kutatóárok teljes felületében a felszíntől 2-2,3 m mélységig igen laza, homokos, sóderos feltöltést találtunk, melyből ugyan leletanyag nem került elő, azonban a gyár építésével egyidős dokumentumok alapján feltételezhető, hogy ez a töltés a század elején, a gyár építésekor került a területre. A feltöltés alatt azonban jól elvált egy keményre iszaposodott, szürke színű, kissé agyagos réteg, melynek nyesése során újkori és római kori kerámialeletek egyaránt előkerültek. A szürke iszapos rétegben jól elkülönült egy 7-7,5 m széles, igen vékony sóderos sáv. Ennek egyik szélén kocsinyomként értékelhető, két, egymástól 115 cm-re lévő párhuzamos bemélyedés haladt, másik szélén pedig egy kis, teknő alakú, 50 cm mélységű árok húzódott. Az objektumok a jelenlegi Záhony utca nyomvonalában, de annál mintegy 2,5 m-rel mélyebben jelentkeztek. Az útfelszín alatti homogén, homokos-agyagos rétegből közepes mennyiségű római kori kerámia került elő. Zárt réteget vagy objektumra utaló nyomot nem találtunk. Csupán a bolygatatlan sárga homokos altalajt elérve rajzolódott ki egy sötétebb, 40 cm széles sáv, valamint attól északra egy kis ovális elszíneződés. Az előbbiből származik egy 3. századi subaeratus érem. is no evidence that the southern city wall extended all the way to the Danube, the drainage ditch that ran parallel to it (which was subsequently replaced by a stone-lined channel) must have extended down to the river. A 23 m long and 5 m wide test trench was thus laid out in a direction perpendicular to the hypothesized line of the channel. The entire surface of the test trench contained a very loose, sandy gravel fill down to a depth of 2-2.3 m. Although it contained no artifacts, on the basis of coeval documents it may be hypothesized that this is the fill that was brought to the factory's territory during its construction at the beginning of this century. Below this fill, a well separated silted and grayish layer of clay was identified. Following the removal of this stratum, both Roman Period and modern pottery fragments began to occur. Within this grayish silt layer, a 7-7.5 wide, very thin layer of gravel could also be distinguished. This may be interpreted as a wagon trail since it is characterized by two, long and parallel depressions mrming at a distance of 115 cm from each other along one of its sides. The other side is parallelled by a 50 cm deep, tub-shaped ditch. These features were observed along the line of
