Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 24. hétfő - 31. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK:

385 naperőművek hálózati visszatáplálását, de azt is szeretném kiemelni, hogy október 31-éig van lehetőség igénybejelentésre. A kormány azon dolgozik, hogy a teljes hálózat-korszerűsítésre irányuló program megvalósuljon Magyarországon, aminek eredményeként bővülhet a hazai hálózat kapacitása. Abban az esetben, ha az Európai Bizottság döntése alapján Magyarország megkapja az RRF hitelrészét, akkor ebből az összegből el tudjuk végezni a teljes hálózati felújítást hazánkban. Ezt követően természetesen feloldhatóvá válik a jelenlegi felfüggesztés, illetve nem lesz akadálya további új naperőművek csatlakozásának. Varga Mihály pénzügyminiszter úr október elején részt vett az uniós Pénzügyminiszterek Tanácsának az ülésén. Itt elhangzott, hogy Magyarország közel 300 milliárd forintot kaphat a fosszilis energia felhasználásának csökkentésére, ami hazánk energiabiztonságát erősítheti a következő években. Kérem képviselő úr további támogatását (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) azzal kapcsolatban, hogy a megújuló energiaforrásokat tovább tudjuk hazánkban növelni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Most Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője következik. Megadom a szót a képviselő úrnak. TOROCZKAI LÁSZLÓ (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt szeretném kérdezni a kormánytól, hogy mikor tervez végre szakítani azzal a megalkuvó, sőt helyenként gyáva politikával, Kárpát-medencei politikával, amelyet a kilencvenes évek óta tapasztalunk itt a Kárpát-medencében. Hogy mire gondolok? Arra gondolok, hogy ideje lenne megértenie a magyar kormánynak, hogy Magyarország és a Kárpát-medence nem Skandináviában található, tehát nem Finnország, nem Izland, nem Norvégia vagy nem Svédország van a szomszédunkban, hanem például Ukrajna, és olyan országok, akik nem pozitívan reagálnak azokra a gesztusokra, amelyeket a magyar kormányok a kilencvenes évek óta folyamatosan tesznek, hanem inkább gyávaságként, inkább feladásként értékelik azt, hogy amikor bármiféle támadás, magyarellenes támadás ér minket, arra igazi komoly válaszreakció nem érkezik a magyar kormányok részéről. Ez sajnos nem változott az elmúlt tizenkettő esztendőben sem, és itt van erre most egy nagyon aktuális példa, a munkácsi turulszobor gyalázatos lerombolásának a példája, amely nem előzmény nélküli. Hiába mondja most azt akármelyik magyarellenes médium vagy politikai elemző akár Ukrajnában, akár Magyarországon, hogy mindez válasz arra, hogy Magyarország nem küld fegyvereket, katonákat az ukrajnai háborúba, hiszen magát a kezdeményezést már 2018-ban elindították Munkácson. Tehát semmi köze sincs a jelenlegi háborús szankciós politikához, nincs köze az ukrajnai háborúhoz, hanem ahhoz van köze, hogy hosszú ideje Ukrajnában egy magyarellenes rezsim van hatalmon, amely tendenciózusan, szisztematikusan szeretné a magyarokat kiirtani Kárpátalján. Ugyanis ez a folyamat nem is 2018-ban, hanem ha visszamegyünk az időben, akkor azt látjuk, hogy 2014 elején már elkezdődött, tehát nemhogy a jelenlegi háborúhoz, hanem akár még a krími válsághoz sincsen köze, jóval korábbi folyamatokról beszélünk. 2014-ben már felmerült a gondolata annak, hogy Munkácsy Mihály Munkács városának központjában álló szobrát eltávolítsák, amit az elmúlt években, szintén a háború megindítása előtt már megtettek Munkácson. Nem emlékszem arra, hogy erre valamilyen válaszintézkedést tett volna akkor a kormány. Az, hogy behívják az ukrán ügyvivőt vagy beszélgetnek a nagykövettel, az nem elég válaszlépés, talán még Skandináviában sem lenne elég, a mi térségünkben egészen biztosan nem lenne elég. De nézzük, hogy mi is történt 2014 óta! Ukrajna, az ukrán hatóságok sorban tiltották ki a magyar politikusokat, magyar közszereplőket Ukrajnából. 2014-ben kezdték például Hegedűs Loránt református lelkésszel; 2015-ben Széles Gábor vállalkozó, Szaniszló Ferenc újságíró is rákerült erre a listára; 2018-ban Kárpátalja focicsapatának magyar állampolgárságú szervezőit, játékosait, közöttük a kilencszeres válogatott Sándor György csapatkapitányt is kitiltották Ukrajnából. Hosszasan sorolhatom ezt a listát, öt percbe nem férne bele, de 2020-ban már odajutottunk, és még mindig nincsen háború Ukrajnában, hogy Nacsa Lőrincet, a KDNP szóvivőjét is kitiltják, aztán kitiltják Potápi Árpád Jánost, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárát, aztán kitiltják Grezsa Istvánt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztésért felelős miniszteri biztost - hosszasan sorolhatom a listát. (13.20) Milyen válaszlépéseket tett a magyar kormány ezekkel az intézkedésekkel szemben? Hol vannak azok az ukrán magyarellenes politikusok, akiket kitiltottak Magyarország területéről, mert talán ebből majd érteni fognak? Tehát én azt követelem a kormánytól, hogy Viktor Balogát, azt az ukrán parlamenti képviselőt, aki e mögött a gyalázatos magyarellenes munkácsi turulszobor-rombolás mögött áll, azonnali hatállyal tiltsák ki Magyarország területéről a fiával, Munkács jelenlegi polgármesterével, Andrij Balogával együtt. S hadd jegyezzem meg, hogy olyannyira nem tett semmit a kormány válaszlépésként, hogy például Vitalij Antyipov, a Beregszászi Kistérségi Tanács képviselője - aki rendszeresen magyarellenes kirohanásokat intéz, aki nemcsak a beregszászi magyar képviselőket fenyegeti meg, hanem a magyar hatósági személyeket is, ugyanis ez az ember nemcsak magyarellenes ukrán politikus, hanem egy bűnöző, egy cigarettacsempész - a jelenlegi tudomásom szerint