Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. szeptember 26. hétfő - 26. szám - Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az Európai Bizottsággal... - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
95 Akkor feleannyi konstruktivitás nem látszódott ugyanazokkal a jogos kritikákkal kapcsolatban, amelyeket most önöknek bele kellett a törvényjavaslatokba fogalmazniuk. Mindazonáltal hadd foglalkozzak az egyik legfontosabb területtel, úgy gondolom, hogy a T/1260. számú törvényjavaslat talán az egyik legfontosabb fundamentuma, a legfontosabb eleme, ami köré épülhet maga az egész vita. Ezért engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban néhány véleményt, illetve néhány álláspontomat ismertessem önökkel. Emlékszünk még arra, hogy 2010. május 10-én, az Országgyűlés alakuló ülésén Orbán Viktor a következőképpen lelkesítette a kormányváltást üdvözlő személyeket. Joggal szép reményeket fűzött a hívei nagy része ahhoz, hogy milyen időszak fog következni. Idézek: „Le fogjuk győzni az ingatlanpanamákat, a hatalommal való visszaélés technikáit, a felelősség alóli kibúvás kísérleteit. Le fogjuk győzni az offshore lovagok praktikáit és az érdemtelen állami kifizetéseket. Le fogjuk győzni a nemzet fővárosát tönkretevő korrupciót és pazarlást. Le fogjuk győzni a múltat, mert Magyarország egységesen úgy döntött, hogy le kell győzni.” A lendület azonban viszonylag hamar megtört miniszterelnök úrnál, a gazdasági visszaélések felderítése - 2010-ben önök erre ígéretet tettek -, a felelősök elszámoltatása elmaradt, súlyos száz- és ezermilliárdok vándoroltak magánzsebbe, és azok soha nem találtak vissza az államkasszába. Ehelyett mindent átszövő, ipari méretű korrupció épült ki, az elszámoltatás és a 2010 előtti állami pénzekkel, közpénzekkel való gazdálkodás felderítése helyett valójában semmi más nem történt, mint hogy saját magukhoz csatornázták be ezeket a tevékenységeket. 2012. január 1-jén hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye, amelyben lefektetésre került a 39. cikkben: „A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére juttatható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.” Ezt Concha Győző, a magyar közjogtudomány egyik jelentős képviselője, egyetemi tanár, egyébként főrendházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia tagja egykor úgy fogalmazta meg, hogy minden alkotmány - és az Alaptörvény is ilyen - annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Nos, odáig jutottunk, hogy strómanok és offshore cégek hadával kellett 2012 januárjában hadakozni, és ahol számottevő kritikát fogalmaztunk meg, önök a kritikák ellenére a gátlástalanság és arrogancia útját választották, és a megfogalmazott kritikákra nagy ívben tettek. Vissza kell emlékeznünk 2013-ra - milyen régen is volt -, amikor a Jobbik az offshore munkacsoport felállításával és kérdések hosszú sorával igazolta, mutatta be és önök elé tárta azokat a Cipruson vagy éppen a Marshall-szigeteken, Gibraltáron, a Seychelle- vagy Brit Virgin-szigeteken vagy egyéb egzotikus országokban jegyzett, ismeretlen tulajdonosokkal bíró szervezeteket, amelyek többszörös törvényi tilalom ellenére több tíz milliárd forint vissza nem térítendő EU-s támogatáshoz jutottak. Jóllehet kérdéseinkre egyetlen alkalommal sem kaptunk választ, annyit mégis elértünk, hogy az akkori fejlesztési minisztériumban ez a helyzet tarthatatlanná vált, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget ezáltal meg is szüntették, és a minisztérium kicsit jobban rálátott a helyzetre. Hogy miért is van ez a hosszú felvezetés? Nos, ez azért van, mert önöknek régóta rossz rekordja van, mondhatjuk úgy, hogy régóta rossz teljesítménye van abban, hogy a közpénzekkel kapcsolatban milyen elszámolási módot és mekkora átláthatóságot választanak. A jogállamiságnak ezen a részen történő leépülése most már évtizedes tapasztalatokra tesz szert. Őszintén tartok egyébként most is attól, hogy az előttünk fekvő javaslat szintén arra fog jutni, hogy hangzatos szavakból nincs híján, azonban a cizellált, bonyolult ellátásokban olyan kitételek vannak, amelyek java része megvalósíthatatlan lesz, nem lehet betartani. Az Európai Unió úgy fogja gondolni, hogy ezeket be lehet tartani, önök ezt meg tudják valósítani, de valójában a nyelvezet, valójában ismerve az önök hozzáállását, azt fogja eredményezni, hogy jottányit sem leszünk előrébb. A hatóság függetlenségével kapcsolatban talán már fogalmazódtak meg itt kritikák. El kell mondani, hogy az, hogy az elnököt, elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki, közel sem ad megnyugtató helyzetet, amikor az Állami Számvevőszék vezetőjét az önök egykori párttársa adja. Domokos Lászlóról van szó, akivel a Jobbiknak most már régóta komoly vitái voltak, az Állami Számvevőszékkel, most már nem Domokos Lászlóval, de azt megelőzően Domokos Lászlóval is komoly vitáink voltak. Úgy gondolom, hogy az új elnökkel kapcsolatban szintén erre lehet számítani, bár ha jól emlékszem, a saját székfoglalójában, illetve az ezzel kapcsolatos interjúkban azt ígérte, hogy független tevékenységet fog végezni, valójában a rendszer berendezkedésében, az önök személyében nagyon kevés változás történt, ezért tőle újdonságra nem számíthatunk. Pontosan tudjuk azt is, hogy a támogatások kapcsán milyen korrupciós mechanizmusok épültek ki. Sorban jöttek azok az ügyek, amelyekben érintettek voltak az önök padsoraiban ülő képviselők, nem ritka volt, hogy már a kivitelezők tettek magára a projektre is javaslatot, pályázatíróval jelentek meg helyszíneken és a pályázatok összeállításában és abban, hogy egyáltalán mire pályázzanak, előre determinálták az egyébként kiszolgáltatott helyzetben lévő, nagyobbrészt önkormányzatokat és a pályázó egyéb más kiszolgáltatott entitásokat. (22.00) És mit fog ebben az esetben tenni az integrációs (sic!) hatóság az önök javaslata szerint? Először ajánlást köteles megfogalmazni, majd ha ez nem vezet eredményre, a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv vagy bíróság
