Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 2. szerda - 35. szám - Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről című politikai vita - ELNÖK: - DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

869 világháború után vagyunk, de mondok mást: ’19. őszi jelentés szerint 19 ezer vagon volt az a mennyiség, amelyben a lopott vagyont vitték ki az országból a megszálló román csapatok, és ilyen körülmények között ők nem Párizsra meg aztán Versailles-ra mutogattak, hanem nemzeti erőforrásokat teremtve valóban sikerágazattá fejlesztették a hazai oktatásügyet, mert pontosan tudták, hogy ennek az országnak más esélye nincsen. De kérdés az, hogy milyen versenyképességi paradigmában gondolkodunk. Ha valóban a kiművelt emberfők sokasága jelenti egy nemzet erejét és a kibontakozás lehetőségét úgy, ahogy azt Széchenyi mondta, akkor bizony így kell cselekedni, ahogy Klebelsberg tette, akire önök is hivatkozni szoktak. Viszont, ha az a Parragh-féle paradigma jön elő, ami inkább Latin-Amerikába való, és nem csak az oktatásügy vonatkozásában - jól láttuk, szociális kérdésekben vagy éppen a munkavállalókkal kapcsolatos hozzáállásukban is ez köszön vissza rendre -, akkor az a helyzet, hogy így ebből megoldás nem lesz. Igen, kettős iskolarendszert működtetnek. Sokszor rávilágítottunk már mi is arra, hogy az elit egyes tagjai bizony a gyermekeiket, az unokáikat olyan elitiskolákba járatják, ahol adott esetben több millió forint a tandíj évente. A többieknek, a plebsnek, bizony ki kell mondjam, sokszor az önök által is cselédnek tartott köznép gyermekeinek viszont ott van a lepusztult közoktatás. Ezen kellene változtatni, ha valóban egy polgári és független társadalmat szeretnének. És akkor jöjjön néhány statisztikai adat! Államtitkár úr, ön is idézett, én is idézni fogok az Európai Bizottság oktatási és képzési figyelőjéből. Nézzük csak! 2010-ben az alulteljesítő 15 éves magyar fiatalok aránya olvasás tekintetében 17,6 százalékos volt, ez 2020-ra 25,3 százalékra romlott. Matematika terén 22,3 százalék 2010-ben, 2020-ra 25,6 százalékra romlott. Természettudományok 14,1 százalék volt 2010-ben, ez romlott 2020-ra 24,1 százalékra. Míg 2010-ben mind a három területen jobban szerepeltünk, mint az uniós átlag, 2020-ra mind a három területen rosszabbul szerepelünk, mint az uniós átlag. És akkor van még egy szám: 2010-ben a lemorzsolódott fiatalok aránya, tehát a korai iskolaelhagyók aránya 10,8 százalék volt, ebből lett 12,1 százalék, és hozzáteszem, a cigány fiatalok körében ez az arányszám majdnem kettőharmados. Államtitkár úr, szó volt itt az anyagi megbecsüléséről a pedagógusoknak, legyen szó akkor az erkölcsiről is! Néhány évvel ezelőtt azért borzolta egy egész ország kedélyállapotát, amikor mondjuk, Mezőtúron vagy Pesterzsébeten magukból kivetkőzött fiatalok támadtak pedagógusokra; olyan fiatalok, akiknek a családjában valószínűleg az asszertív kommunikáció semmit nem jelentett; olyan fiatalok, akik tengerimalac helyett, mondjuk, pitbullt tartanak, és olyan fiatalok, akiknek a családjában valóban az erőszak az isten. Milyen példát mutatnak önök, államtitkár úr, illetve kormánypárti képviselőtársaim, amikor ezeket a pedagógusokat, akik a kásleri axiómát megvalósítva valóban példát mutatnak gyermekeinknek, és megmutatják azt, hogy milyen saját magukért kiállni és másokért küzdeni, őket a szőnyeg szélére állítják vagy adott esetben kirúgják, vagy éppen a NER egyik propagandistája egyenesen söpredéknek minősíti őket? Szóval, ha azoktól a fiataloktól elvárjuk, hogy tiszteljék a tanárokat, akkor arra kérem önöket, hogy nulladik lépésként önök is tiszteljék a pedagógus kollégákat. Egy történetet szeretnék azért Dél-Somogyból hozni. Az ország első paraszti származású országgyűlési képviselője, Nagyatádi Szabó István visszaemlékezéseiben leírta, és tudták róla ott helyben, Dél-Somogyban, hogy amikor vissza-visszatért a falujába, Erdőcsokonyába, akkor mindig kalapját levetve, előre köszönve, mester uramnak szólította egykori tanítóját. Ilyesféle tiszteletet várnak el önöktől is a pedagógusok. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. 3 perc 45 másodperc maradt Brenner Koloman képviselő úrnak. DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Folytatnám Ander képviselőtársam őszinte, józan és olyan tisztességes, kiegyensúlyozott konzervatív álláspontunk ismertetését (Derültség a kormánypártok soraiban.), ami ebben a kiemelt nemzetstratégiai ágazatban a Jobbik véleménye szerint a mai vitában meg kellene hogy jelenjen, ahelyett, hogy arról vitatkoznánk, hogy mi történt 2010 előtt, amikor a mi politikai közösségünk egyébként még a magyar Országgyűlésben sem ült. (Közbeszólás a kormánypárti sorokból: Szerencsére!) Hadd kezdjem ott, hogy azért gondoljuk egy nagyon hibás kormányzati struktúrának azt, amit a Fidesz 12 éves kormányzása alatt látunk, és azért gondoljuk azt, hogy egy egységes, olyan oktatási minisztériumra van szükség, amely az óvodától az egyetemig, sőt még a felnőttképzést is ideértve minden területet átfog, mert a mi holisztikus szemléletünk szerint az az egység, amelyet mi oktatásügynek nevezünk, az nem vehető szét különböző területekre, és ezeket nem lehet különböző minisztériumokhoz rendelni, mert abból pontosan az lesz, amit láttunk az elmúlt 12 évben. Azt gondoljuk, hogy ez egy olyan terület, amelyet egységben lehet csak szemlélni, mert bizony a XXI. században, a tudás és az információ évszázadában azon múlik a magyar polgárok jóléte és szabadsága, hogy el tudják-e azokat a tudásokat, képességeket és készségeket sajátítani, amelyek a kiegyensúlyozott és boldog élethez szükségesek. Hol van itt a digitalizáció kérdése, a robotizáció kérdése, valóban? Hol van itt arról való vita, hogy például a közoktatás miért nem nyújt megfelelő idegennyelv-tudást a magyar fiataloknak? Nem mindenki lehet olyan szerencsés, szoktam erre mondani, mint jómagam: soproni poncichter polgárként német az anyanyelvem.