Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 2. szerda - 35. szám - Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről című politikai vita - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

865 Önök mindent megtettek, hogy nehezebb legyen a magyar családoknak és a pedagógusoknak, mi pedig mindent megtettünk eddig, és ezután is mindent meg szeretnénk tenni, hogy könnyebb legyen a magyar családoknak, könnyebb legyen a magyar pedagógusoknak. Köszönöm szépen. (Szabó Timea: Stadionépítés... - Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Kunhalmi Ágnes képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. (Moraj a kormánypárti padsorokban.) KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: (Sóhajt.) Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ellenzéki és Kormánypárti Képviselőtársaim! Szép számmal látom itt a fideszes képviselőket, nem akartak úgy járni, mint a szociális törvény vitájánál, amit egy ország láthatott, hogy nincsenek itt. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) És bizonyára megmérhették azt is, hogy ha a permanens oktatási tüntetés és az a megélhetési válság, ami rárobbant Magyarországra, összeér, az bizony politikailag kellemetlen lehet. Nem véletlen az, hogy egyébként most már a kormány is hajlik arra, hogy tárgyaljon a pedagógusokkal, pedig megmondták, hogy nem fognak velük tárgyalni. (Vitályos Eszter: Eddig is támogattuk őket! - Rétvári Bence: Hogyhogy?) Azzal kezdeném, hogy nem rúgott ki az előző kormány 15 ezer pedagógust. Tudja miért, Nacsa úr? Azért, mert az előző kormánynak, és ezt Arató Gergő meg fogja erősíteni, nem volt fenntartói joga - pont. Úgyhogy lehet hazudni a propagandában, de sajnos ez nem igazán sikertörténet (Rétvári Bence: A szakszervezeteket kérdezd meg azért!), amit Hoffmann Rózsa és önök is itt elmondanak, hogy micsoda gyönyörű az oktatás helyzete, akkor miért van az, hogy ennyien tüntetnek, és pont ez eszkalálódik egyébként Magyarországon? Önök a rezsicsökkentést megszüntették, nem ezzel nyertek választást, önök az adóemelést nem mondták el a választások előtt, mégis a katát megszüntették, és adót emeltek. Miért van az, hogy pont az oktatás most az a gyújtópont, ami könnyen összeérhet egyébként a megélhetési és energiaválsággal? Úgyhogy látom, hogy rendesen fel vannak készülve (Rétvári Bence: Köszönjük szépen.), én is hozzátenném ehhez a magamét. (17.30) Tehát először is: Gulyás Gergely azt mondta, hogy a polgári engedetlenség egy magasabb erkölcsi célt kell hogy szolgáljon, egy magasabb ügyért kell hogy ezt megvalósítsák, és hát, a pedagógusoknak alantas az, hogy ők bért akarnak. (Dr. Selmeczi Gabriella: Ezt nem mondta. Ezt nem mondta.) De bizony ezt mondta, és hogy tulajdonképpen ez még a polgári engedetlenség szintjét sem éri el. (Dr. Selmeczi Gabriella: Ezt mondta.) Az oktatás - egyetértek Nacsa Lőrinccel - nemzeti ügy. Nem véletlen, hogy a tiltakozóknak is minden második táblájára ez van írva. Nem a bér az elsődleges. Lehet, hogy központi kérdés a köztünk lévő vitában, és ’90 óta mindig is központi kérdés volt a béremelés. Az összes kormánynál egyébként ez volt. És volt ’90 óta egy közmegegyezés Magyarországon, hogy egyébként az oktatást jobbá kell tenni, hogy bizony, egy szakmunkás édesapának már lehessen diplomás gyereke, és ebben egyébként Pokorni Zoltántól sokat tanulhattak önök. Ebben a házban is volt szerencsém hallani azokat az eszmefejtéseket; tudom, hogy Pokorni egyébként ma itt ülne, a mi sorainkban, mert nem értett egyet azzal az oktatási rendszerrel. (Felzúdulás, közbekiáltások a kormánypárti padsorokban. - Az elnök csenget.) Pokorni Zoltán nem értett egyet azzal az oktatáspolitikával, amit Orbán Viktor hatalompolitikai eszközként használt az elmúlt években, és ezt sokszor elmondta, dacára annak, hogy a miniszterelnök azt vágta vissza a képébe, hogy nem hajlandó vitatkozni erről. Nyilván ez önöknek kellemetlen, de Pokorninak igaza volt. Mert az oktatás nem bal- vagy jobboldali kérdés, hanem ennek az országnak a jövőjének a kérdése. Hosszú távú ügy. Amikor Horn Gyula, az első MSZP-s miniszterelnök a rendszerváltás után, felemelte a tankötelezettség korhatárát, Pokorni Zoltán, az önök minisztere ’98 után ezt nem szüntette meg. (Rétvári Bence: A tandíjat emelte fel! A tandíjat!) És nagyon sok ilyen példát tudnék mondani, amit közösen csináltak baloldali és a fideszes, jobboldali kormányok. Ezt a közmegegyezést szakították meg 2010 után. Amivel hibát követtek el, meggyőződésem. Hogyan jutottunk el idáig, akkor, amikor 2009-ben, az előző szocialista kormányok erőfeszítéseinek köszönhetően megjöttek az első sikeres PISA-eredmények, és bizony, szövegértésben nagyot léptünk előre? Én is kiírtam, Maruzsa úr, az adatokat. A PISA-eredményekről ugyanazokat mondta el, amiket én is hoztam. Ott nincs előrelépés. Tehát ezt nem lehet fényes sikernek mondani. (Zaj a kormánypártok padsoraiban. - Rétvári Bence közbeszól.) Nagyon fontosnak tartom azt is elmondani, hogy szintén sikeres volt a nyelvi előkészítő, az a bizonyos nulladik év. Több tízezer gyerek jutott el Magyarországon középfokú nyelvvizsgáig. Hoffmann Rózsa, az ön elődje, az önök elődje, Rétvári úr, kapásból megszüntette a nyelvi előkészítőt, és most már ott tartanak, hogy a nyelvvizsgát is eltörlik egyébként, csak azért, hogy még inkább a propaganda tudjon érvényesülni egy tájékozatlan, nyelveket nem beszélő országban. Nincs sajnos olyan nyelvi stratégiájuk, pedig azt mondták, hogy meg lehetne ezt csinálni. És ezt sem tartották be. Arról beszéltem, hogy az oktatásban csak hosszabb távon lehet eredményeket elérni, de mondhatnám önöknek például azt is, hogy az 50 százalékos béremelés, bizony, megtörtént 2002-ben. Ezt szeretik elfelejteni. Szeptember 1-jétől egy összegben 50 százalékkal megemelte az MSZP a közoktatásban dolgozók