Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 2. szerda - 35. szám - Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről című politikai vita - DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR belügyminisztériumi államtitkár:

855 Köszönöm szépen, államtitkár úr. A 40 perces időkeretből 20 perc 40 másodperc maradt. Megadom a szót Maruzsa Zoltán államtitkár úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának. DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a magyar köznevelés minőségéről szeretnék beszélni. Fontos ez, hiszen 2010 óta minden évben azt halljuk, hogy összeomlik, sőt már összeomlott a magyar oktatási rendszer. Minden évben meghallgatjuk, hogy milyen gyenge a tanulók teljesítménye önök szerint. Minden évben azt halljuk, hogy nagyok a teljesítménybeli különbségek, hogy az oktatás hátránykompenzációs szerepe Magyarországon rendkívül alacsony. Minden évben megtudhatjuk, hogy hány ezer pedagógus hiányzik a rendszerből önök szerint, és minden évben elmondják, hogy tragédia, hogy csak 16 éves korig tankötelesek a gyerekek. Ezekben a kérdésekben egy elképesztő dezinformációs hadművelet zajlik. Ezt a mai politikai vitát én ezért tényekkel szeretném megalapozni, még mielőtt az érdemi vita elindul. Nézzük meg, hogy milyen is a tanulók teljesítménye a magyar köznevelésben! Hogyan mérjük ezt? Vannak hazai és nemzetközi méréseink, adataink erre vonatkozólag. A hazai mérések közül a legrégebbi múltra az országos kompetenciamérés nyúlik vissza. Szövegértés, matematika területén 6., 8. és 10. évfolyamon mérünk, az idei évtől a természettudomány területén is. Összehasonlítható, ugyanarról a mérésről beszélünk, a pontszerkezet alapvetően nem változott. 2008-ban matematikából a 8. évfolyamon 1601 pontot értek el átlagosan a magyar tanulók. 2019-ben matematikából 8. évfolyamon 1624 pontot értek el. Ez 23 ponttal magasabb, 1,5 százalékkal magasabb, mint 2008-ban. 2008-ban szövegértés, szintén 8. évfolyam, 1579 pontot értek el átlagosan a magyar tanulók. 2019-ben szövegértés, 8. évfolyam, ugyanabban a kategóriában, 1608 pont. Ez 29 ponttal magasabb, összességében tehát 1,8 százalékkal magasabb, mint a 2008-as adat. A kompetenciamérés eredményei tehát, vitán felül áll, hogy javultak ebben az időszakban. A nemzetközi mérések közül az egyik nagy múltú a TIMSS-mérés, ez 4. és 8. osztályosok matematikai mérése elsősorban, de természettudományt is mér egyébként. A 4. évfolyamosok esetén a 2007-es mérés matematikából: 510 pontos átlagot érnek el a tanulók. 2019-es az utolsó mérés itt is; 523 pont ekkor a magyarok eredménye, 13 ponttal magasabb, mint a 2007-es, 2,5 százalékos javulást mérhettünk. (16.30) A 8. évfolyamon a 2007-es mérés szerint matematikából 517 pont az átlageredmény, 2019-ben, az utolsó mérés esetén pontosan ugyanennyi, 517 pont - nem javult, és nem romlott. 2019-ben egyébként az Európai Unió tagállamainak az átlaga a TIMSS-en 504 pont volt, Magyarországnál csak két állam szerepelt jobban ezen a mérésen. A magyar eredmény az EU-átlag felett van 2,5 százalékkal. A magyar eredmény egyébként jobb, mint az Egyesült Államok, Anglia, Finnország, Svédország, Portugália, Olaszország vagy éppen Franciaország eredménye. Szintén nagynevű nemzetközi mérés az úgynevezett PIRLS. A 4. évfolyamos tanulók szövegértésméréséről van szó: 2001-ben 543 pontot értek el áltagosan a részt vevő magyar tanulók, 2006-ban 551 pontot, 2011-ben 539 pontot, 2016-ban 554 pontot, a legjobb eredmény a 2016-os ezen a mérésen is; itt nem látszik semmiféle összeomlás, nem úgy tűnik. A magyar eredmény az EU-tagállamok tíz legjobb eredménye között szokott lenni egyébként mindig ezen a mérésen is, a PIRLS esetén. A 2021-es adatokat itt még nem tudjuk, a mérés már megvolt, de a járvány után került rá sor. A járvány Európában a 4. évfolyamosok esetén egyébként, azt tapasztaljuk más méréseken, mindenhol 2-3 százaléknyi romlást okozhatott. De csak összehasonlításképpen: éppen a múlt héten publikálták Németországban az úgynevezett IQB-mérést, ez mínusz 4,5 százalékos romlást mutatott egyébként a német 4. évfolyam esetén. Az, hogy itthon a járvány a 8. és 12. évfolyamosoknál - tavaly publikáltuk ezt az adatot - a 2021-es mérésben az előző öt év átlageredményéhez képest nem mutatott semmilyen romlást, a 6. évfolyamon pedig csak 1-2 százalékos romlást mutatott, kiváló eredménynek számít, a járvány időszakában is megállta a helyét a magyar köznevelési rendszer. A nemzetközi mérések közül a legtöbbet idézett egyébként a PISA-mérés, ez a 15 éves tanulók matematikai és szövegértési tudását méri. 2006-ban a matematika esetén 490 pontot értek el a magyar tanulók, 2018-ban 481 pontot, itt valóban összességében 9 ponttal, mínusz 1,7 százalékkal romlott az eredmény. 2006-ban a szövegértés 482 pont, 2018-ban 476 pont, valóban itt is 6 pont a csökkenés, mínusz 1,3 százalék; nagy összeomlásnak egyébként ezt sem nevezhetjük. A világ legfejlettebb országait tömörítő OECD-átlag alatt mindössze 2 százalékkal van a magyar eredmény. Egyébként azt is fontos elmondani, hogy az OECD-átlag is csökken. A kezdeti 500 pontról - ezek a skálák mind 500 pontra lettek annak idején összeállítva - 2006-ra 496 pontra, 2018-ra pedig 488 pontra romlott vagy csökkent az OECD-átlag, éppen 1,7 százalékkal, pont úgy, ahogy a magyar átlageredmény. Akár arról is beszélhetnénk, bár nem ezért vagyunk ma itt, hogy az istenített Finnország átlageredménye 2006-ban még 553 pont volt, a 2018-as mérésen pedig négy, folyamatosan romló mérési eredményt követően már csak 516 pont, mínusz 6,7 százalék, mégsem olvastam sehol egyetlen cikket sem arról, hogy összeomlott volna a finn oktatási rendszer.