Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 2. szerda - 35. szám - Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről című politikai vita - ELNÖK: - DR. VINNAI GYŐZŐ jegyző: - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR jegyző: - ELNÖK: - RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Több okból is fontos és hasznos a mai vitanap, ezért örülünk neki. (Tordai Bence: Szívesen!) Egyrészt azért, mert a p...
853 2025-re a pedagógus-átlagbér 777 ezer forintot is meghaladó lehet. A hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok tervezett béremelése pedig még ennél is magasabb. Fontos, hogy az EU-s forrás nem adomány, nem jóindulat kérdése. Ez az összeg a magyar emberek pénze, amit igazságtalanul tartanak vissza a magyar emberektől, így a magyar pedagógusoktól is. Az pedig felháborító, hogy ebben a brüsszeli magyar politikusok, baloldali magyar politikusok élen járnak. Nem elég, hogy Brüsszel az egyik kezével nem adja ide, ami a miénk, hanem még a másikkal azt is elveszi, amink van. Ezt pedig a szankciók révén teszi, hiszen ha nem lenne szankciós felár, jóval több jutna pedagógusbér-emelésre is. De hogyan is beszélt a szankciókról a szankciópárti baloldal árnyék-miniszterelnöke, Dobrev Klára? ,,Nem vagyok elégedett az eddigi szankciókkal. Annak örülök, hogy történtek nagyon komoly válaszlépések, de nem elégségesek. Mi nem fogunk meghátrálni, a legszigorúbb szankciókat is megszavazzuk.” Ön ekkor gondolt a magyar pedagógusok bérére is? Vagy amikor Karácsony Gergely azt mondta, hogy ,,örülök annak, hogy létrejött a szankciós csomag, és Magyarország végül is nem tudta ezt megakadályozni, és vannak eszközei a Bizottságnak és az Európai Uniónak, hogy jobb belátásra bírja a magyar kormányt, hogyha további szankciós politikát akar folytatni”. Belegondoltak, hogy ezekkel a szavaikkal azokat a pénzeket, forrásokat veszik ki a költségvetésből szankciós felárként, amit pedagógusbér-emelésre is fordíthatnánk? A baloldal tehát azt üzeni a pedagógusoknak, hogy érjék be kevesebbel, mert a szankciók szükségesek és működnek. Amit Brüsszel az egyik kezével ad, azt a másikkal el is veszi. A szankciók miatt a nagy energetikai cégek zsebében landol ez a pénz a magyar pedagógusok helyett. De nézzük, mik a legfontosabb innovációk, fejlesztések, előrelépések, amelyek az elmúlt 12 évben történtek! Állami fenntartásba vettük az iskolákat, hogy megszüntessük azt a rendszert, hogy a szegényebb önkormányzatnak csak szegényebb iskolája lehet, illetve megszüntettük azt a rendszert is, hogy a kistelepüléseken nem mindig érkezett meg időben a pedagógusok fizetése. Ingyenessé tettük az összes diák összes tankönyvcsomagját. Külföldi helyett magyar állami kézbe vettük a tankönyvfejlesztést. A tanárokkal és diákokkal közösen fejlesztettük ki három év alatt az újgenerációs tankönyveket. Létrehoztuk az okosportált, más néven Nemzeti Köznevelési Portált, amit több mint félmillióan látogatnak hetente. Digitális tankönyveket fejlesztettünk. Vállaltan hazafias, gyermekközpontú és XXI. századi Nemzeti alaptantervet hoztunk létre. Az iskola, a diákok és a szülők között a papíralapú kommunikációt felváltotta a KRÉTA, a digitális rendszer, amit naponta 130 ezer pedagógus, 1 millió diák és 2 millió szülő használ. A KRÉTA-ban hetente több mint 3 millió osztályzatot rögzítenek. A KRÉTA-ban mesterséges intelligenciára építő új, digitális nyelvoktató modult is létrehoztunk. Megháromszoroztuk a gyermekétkeztetés forrásait, megtízszereztük az iskolatej- és iskolagyümölcs-program forrásait. Az új NAT-ban 10 százalékról 20 százalékra növeltük a pedagógusok szabadon felhasználható órakeretét. Az új NAT csökkentette a tananyag mennyiségét és a kötelező óraszámokat is, egyúttal maximálta a tanulók óraterhelését. Közel megdupláztuk az iskolapszichológusok számát. Közel megdupláztuk szintén a gyógypedagógusok számát. A lemorzsolódás megelőzését szolgáló jelzőrendszert építettünk ki. Kibővítettük a „Biztos kezdet” gyerekházakat és a tanodákat. Bevezettük az iskolaőri rendszert. Évente több mint 40 ezer hátrányos helyzetű diákot segítenek ösztöndíjak, főként az Útravaló-ösztöndíjprogram keretében. Segítjük a diabéteszes tanulókat iskolai támogatott programon keresztül vércukorszintmérésben, inzulinbeadásban. Bevezettük az iskolai közösségi szolgálatot, hogy a diákok belekóstoljanak az önkéntes és civil munkába még a középiskola alatt. Az elmúlt években 435 ezer tanuló összesen 21 millió önkéntes munkaórát teljesített. Bevezettük a mindennapos testnevelést. A magyar általános iskolások töltik a legtöbb időt testneveléssel Európában. Elindítottuk a NETFIT-méréseket. Bevezettük a 3 éves kortól kötelező óvodát. Ingyenessé tettük a KRESZ-tanfolyamot. Ingyenessé tettük az első nyelvvizsgát. (16.20) Eddig 141 ezer nyelvvizsgát tettek le ennek köszönhetően, amivel több mint 4,5 milliárd forintot spóroltak a diákok és családjaik. Ingyenessé tettük a második szakképzettséget, ennek köszönhetően közel megháromszorozódott az ilyen képzésben tanulók száma. Elindítottuk a Lázár Ervin-programot, hogy minden gyerek ingyenesen eljusson színházba, koncertre, cirkuszba vagy akár huszárbemutatókra is. Elindítottuk a Határtalanul! programot, hogy minél több anyaországi és külhoni diák ismerje meg egymást. A hagyományos iskolai kereteken túllépő iskolai témaheteket indítottunk a fenntarthatóság, a digitalizáció és a pénzügyi tudatosság témakörében. Közel 400 ezer diák vett részt ezekben az innovatív projektekben. 1925 iskolában történt internetsávszélesség-bővítés; 3957 iskolaépületben építettünk ki wifit. Építettünk 32 új uszodát, 42 új tornatermet, 33 iskolát kibővítettünk, és építettünk 7 teljesen újat.
