Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. szeptember 26. hétfő - 26. szám - Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az Európai Bizottsággal... - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeptember 18-án lezárult egy több hónapos nehéz, ám rendkívül konstruktív egyeztetési folyamat a magyar kormány és az Európai...

78 Tisztelt Képviselőtársaim! Hamarabb is elérkezhettünk volna ehhez a pillanathoz. Nem a magyar kormányon múlt, hogy ez nem így történt. A hatékony tárgyalást sokáig akadályozta a politikai időhúzás és az ideológiai hadviselés. A magyar emberek azonban idén áprilisban egyértelmű felhatalmazást adtak az eddigi kormányzati politika folytatására. Bízom benne, hogy a magyar emberek demokratikus üzenetét Brüsszelben is megértették, és ehhez hasonlóan bízom abban, hogy az olasz nép tegnapi demokratikus üzenetét is meg fogják érteni és el is fogják fogadni. Így érkezhettünk el a nyár végére ahhoz a ponthoz, ahol már konkrét intézkedések és konkrét szakmai javaslatok, érvek mentén folyt az egyeztetés. A magyar kormány konstruktív hozzáállását mi sem érzékelteti jobban, mint hogy a tárgyalások lezárását intenzív egyeztetési folyamat előzte meg. Videokonferenciák sorozatát és számos megbeszélést tartottunk a Bizottsággal, továbbá a százat is meghaladta a köröztetett dokumentumok száma; mindez, tisztelt hölgyeim és uraim, a nyári szabadságolások kellős közepén, a forró augusztusi hónapokban. A folyamat ékes bizonyítéka a magyar közigazgatás patrióta hozzáállásának, a magyar érdekek melletti elkötelezettségének és a magas szintű szakmai tudásának. Ezúton is köszönöm minden kolléga munkáját, aki hozzájárult az egyeztetéseink sikeréhez. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ebben a szakmai mederbe terelt párbeszédben a magyar kormány a kölcsönös tisztelet és a lojális együttműködés jegyében a megállapodás szándékával vett részt. Két szempont vezérelt bennünket. Egyrészt Magyarországnak és a magyar embereknek hozzá kell jutniuk azokhoz a forrásokhoz, amelyek őket megilletik. Másrészt nem engedünk azokból a sarokpontokból és nem kötünk elvtelen kompromisszumot azokban a kérdésekben, amelyekről a magyar emberek az áprilisi választáson és népszavazáson, illetve a korábbi nemzeti konzultációk során már határozottan állást foglaltak. Ezeket a szempontokat pedig sikerült maradéktalanul érvényesítenünk. Mi Magyarországon továbbra is megvédjük a gyermekeinket, elutasítjuk az illegális migrációt, és ellenállunk minden olyan meggondolatlan és észszerűtlen szankciós politikának, ami leginkább Európát sújtja, és nem azt, aki ellen a szankciókat kivetették. Tisztelt Képviselőtársaim! A Biztosok Kollégiumának szeptember 18-ai döntése megnyitja az utat az Újjáépítési Alappal és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárása előtt. Amennyiben tehát a kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat, és Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe. Hazánk eddig sem veszített európai uniós forrásokat, és ennek veszélye a megállapodás értelmében nem is fenyeget bennünket. A magyar kormány elkötelezett az intézkedések végrehajtása mellett, a Bizottsággal közösen lefektetett menetrend szerint. Ennek megfelelően a kormány már augusztus végén nekilátott a vállalt intézkedések megvalósításának, amit a Bizottsággal és egyéb nemzetközi szervezetekkel, például az Európa Tanáccsal vagy az OECD-vel szoros együttműködésben folytat. Ennek érdekében a kormány több javaslatcsomagot terjesztett a tisztelt Ház elé, és a folyamatban még további jogalkotási kezdeményezések is várhatók. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország elkötelezett az Európai Unió alapértékei iránt, amelyeket minden tagállam is magáénak vall. Hazánk elkötelezett az unió pénzügyi érdekeinek védelme mellett is, hiszen közös ügyünk az európai adófizetők, így a magyar állampolgárok és cégek befizetéseinek is transzparens és hatékony felhasználása. Ugyanakkor nem titok, hogy a magyar kormánynak nagyon komoly jogi fenntartásai vannak ezzel az eljárással, illetve az azt szabályozó rendelettel szemben. Ezért Lengyelországgal együtt a tavalyi év során annak megsemmisítését kezdeményeztük az Európai Unió Bírósága előtt. (20.10) Bár a Bíróság a rendelet megsemmisítését nem vállalta fel, ítéletének indokolásában Magyarország szinte minden jogi aggályát megerősítve a rendelet erősen megszorító értelmezését tette magáévá. Azt sem titkolom, hogy a magyar kormánynak azzal szemben is nagyon komoly jogi aggályai vannak, ahogyan a Bizottság a rendeletet alkalmazza, és ahogyan nyilvánvaló politikai megfontolásokból kizárólag hazánkkal szemben lépett fel. Egy olyan világban, ahol tiszteletben tartják a jogállamiságot, a tagállamok egyenlőségét, az objektivitást és a kettős mérce tilalmát, ilyen döntésre sohasem kerülhetett volna sor. De örök optimistaként azt gondolom, ha már az eljárás jogalapja és megindítása nem is szolgál Európa nagyobb dicsőségére, annak lezárása részben orvosolhatja ezeket a sérelmeket. A Magyarországgal szemben indított eljárás ebből a szempontból próbatétel, teszteljárás valamennyi tagállam számára. Ha a megindításával nem is, de lezárásával példájává válhat a konstruktív párbeszédnek, szimbólumává az „egység a sokféleségben” európai eszméjének és a valódi szolidaritásnak. Ehhez viszont az szükséges, hogy az eljárás ne váljon egyéni politikai törekvések túszává. Ez a legfontosabb üzenetünk az európai intézményekhez, a tagállamokhoz és a hazai ellenzékhez. Tisztelt Országgyűlés! A Ház előtt fekvő javaslatcsomagban a magyar kormány által vállalt intézkedések célja az, hogy a közbeszerzési szabályokat többletgaranciákkal bástyázza körül, illetve hogy megerősítse a csalás és korrupció elleni küzdelem jogi és intézményi kereteit, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat. A törvénycsomag rendelkezései a Bizottsággal folytatott tárgyalások során alakultak ki, és ezeket az elvárásokat mi három kategóriába soroltuk. Az első, hogy voltak szakmailag észszerű felvetések, ezeket elfogadtuk. Voltak olyanok is, amelyeket nem láttunk szükségesnek, de elfogadhatók voltak. Végül voltak olyanok, amelyek inkább