Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 26. szerda - 33. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARGA ZOLTÁN (DK): - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - UNGÁR PÉTER (LMP):

586 önfeláldozó tevékenységük. Ön ezt a kérdést intézte Pintér Sándorhoz, valamint, hogy tervezi-e a kormány megemelni a nem gyermeküket gondozók otthonápolási díját a minimálbér szintjére, mikor lesz vajon munkaviszonyként elismerve az otthonápolási munka, terveznek-e kialakítani 24 órás, mindenki számára hozzáférhető személyi segítő és tehermentesítő szolgáltatásokat az otthon ápoló szülők, családok segítésére. (16.00) Érdeklődnék, hogy az emeléssel kapcsolatban mikorra várható információ. Kerekesszékes párom ellátásáért kapom az emelt összegű ápolási díjat, ami 58 600 forint. Emellett van egy kislányunk. Azt hiszem, nem kell tovább részleteznem az érdeklődésem okát. Abban bízom, hogy legalább a minimálbér összegét a mi fizetésünk is eléri egyszer. Ezért érdeklődtem. Egy másik állampolgár azt mondja: Az alábbi problémával fordulok önhöz segítségért. A lányom halmozottan sérült, magatehetetlen, ágyhoz kötött fekvőbeteg. Sajnos az élete során mindig is hiányosságok voltak az ellátásában, ez amúgy mostanra egyre fokozódik. Sem kontrollvizsgálatokban, sem háziorvosi ellátásban nem részesül. Bármi probléma van, a háziorvos nem jön ki megvizsgálni, látatlanban kap gyógyszeres kezelést. A lányom alapbetegsége mellett az utóbbi időben több probléma is jelentkezett, amelyet jeleztem a háziorvosunk felé, aki ennek ellenére nem hajlandó a lányomat megvizsgálni, ellátni vagy legalább vizsgálatokra küldeni. Szeretném kérni ez ügyben a mielőbbi segítségét. A következő állampolgár azt mondja: Kedves Péter, nyugdíjas vasutas vagyok, a feleségem súlyos demenciában szenved, a fiam pedig Down-kóros. A feleségemnél hat évvel ezelőtt jelentkeztek a demencia tünetei, és mivel már nem lehetett a fiamat ráhagyni, ezért a munkámat is ott kellett hagynom. Vigyázok rájuk, amennyire csak tudok, sajnos eljutottunk arra a szintre, amikor már nem tudok. A feleségem ágynak esett, nem bír felkelni. Hívtam a mentőket, bevitték sürgősségire, kivizsgálták, és az este hazahozták. Felhívott a pszichiáter és közölte, hogy nem tudják befektetni sehová. Én kértem, hogy legalább pár napig, ameddig kitakarítok a házban, és találok valami megoldást az ellátására. Nem lehetett. Végigtelefonáltam minden elérhető szociális segítő szolgálatot, az idősotthonokat, senki, de senki nem tud segíteni, nincs kapacitás, várólista van, rendeletek vannak. Mit tegyek? Üdvözlöm. Végső elkeseredésemben írok önnek. Bizonyára sok levelet kap az ápolási díj miatt. Nagyon sokan kiesünk ezekből a körökből. Négy gyerekem van, ebből három gyermekem ételallergiás. Nagyon sokba kerülnek nekem a mindenmentes ételalapanyagok három gyermek részére. Csak az emelt családi pótlékot tudom igényelni rájuk, de a mai áremelkedések - és még ki tudja, meddig lesznek ezek - miatt ezt egyszerűen lehetetlen kifizetni. Ez akár végzetes is lehet. Sok család ebben a helyzetben van, hogy kiesünk a gyod igényléséből. Kérem, hogy az ételallergiás gyermekeket is említse meg, mert ez a pontozórendszer katasztrófa. A következő megkeresés. Az édesanyám 22 éven keresztül kapott ápolási díjat a testvérem után, aki halmozottan fogyatékos, így véglegesen le van százalékolva. Édesanyám áprilisban elhunyt, és halála után édesapám lett a gyámhivatal által kirendelt gyámja. Szerette volna elintézni, hogy az ápolási díjat ő kapja a testvérem után. Elment intézni az ápolási díjat, visszaküldték a gyámhivatalhoz, és öt hónapon keresztül küldözgették összevissza, végül azt mondták, hogy nem jár neki az ápolási díj, mivel a bevétele meghaladja a 200 ezer forintot, sőt egy lemondási nyilatkozatot is kitöltettek vele. Az édesapám bevétele 243 ezer forint. Szeretném tudni, hogy az ápolási díjra való jogosultság valóban jövedelemhez van-e kötve, vagy alanyi jogon jár a kinevezett gyámnak. Hova tudok fordulni ez ügyben? S jött pár megkeresés szociális dolgozóktól is. Tizenegy éve dolgozom mint szociális gondozó-ápoló. A bérem emelése a gyakorlatban: megkaptam a szakmunkás-minimálbér bruttó 260 ezer forintot, az ágazati pótlék viszont 23 900 forintról 35 ezer forintra emelkedett, a nettó bérem így 196 175 forint. Ez egy tavalyi, a 20 százalék emelés előtti, ugyanakkor ha a 196 175 forintnak a 20 százalékát is kiszámoljuk, még mindig nagyon nehéz végiggondolni, hogy ez az ember hogy tud megélni úgy, hogy 11 éve dolgozik mint szociális gondozó-ápoló. Jómagam sokadmagammal egy egyházi intézményben dolgozom, a koronavírus alatt rengeteg áldozatot hoztunk, hogy a lakóink ne kapják el a járványt. Számos részlegünk van. Szerencsére egy idős lakónk sem kapta el. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a kormány még egy gyesen lévő egészségügyi dolgozónak is adott juttatást - itt az egyszeri 500 ezer forintra gondol, államtitkár úr -, de mi, akik megkíméltük az egészségügyet sok száz idős betegtől, áldozatokat hoztunk, semmit sem kaptunk, maximum egy köszönömöt. Úgy gondolom, hogy ez igazságtalan és megalázó, ezt nem szabad engedni. Most is 12 órát dolgozunk maszkban a hőségben. Nálunk még nem teljes a hozzátartozók be-ki járása, hiszen időintervallumokat határozunk meg, hogy ki, hányan és hova jöhet be az épületbe. Ezzel is persze pluszfeladatok adódtak, a csomagokat, amiket hoznak, ózonnal fertőtlenítjük, majd 24 óra karantén után adjuk oda a lakóknak. A szomorú ebben, hogy én mint jobboldali szavazó, ennyire megalázottnak érzem a helyzetet. Emberhiány nálunk is van bőven, van egy kisebb csapat, akik évek óta ott vannak, de nagyon nagy a fluktuáció. Az egyház mint fenntartó pedig nem tesz semmit. A következő: Én is sokáig ápoltam anyukámat, aki sajnos három hónappal ezelőtt eltávozott közülünk. Most szembesültem azzal a ténnyel, hogy mivel három évig voltam otthonápoló, így nem vagyok jogosult munkanélküli-segélyre, csak a 22 500 forintra, ami lássuk be, még az éhenhaláshoz is kevés. Tudom, hogy nem kell segélyből élni, én nem is szeretnék abból, sőt még az otthonápolás alatt is vállaltam munkát, de az mégsem