Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 26. szerda - 33. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):

580 Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tulajdonképpen ott fogom folytatni, ahol Ungár Péter képviselőtársam abbahagyta. Jámbor András képviselőtársam is többször elmondta azt, hogy mikor fogunk érdemi válaszokat kapni a kérdéseinkre. Szerintem egy nagyon fontos kérdés van, hogy önök, államtitkár úr, a kormány és a kormánypártok mit gondolnak az államról, mit gondolnak az állam feladatairól. Ugyanis most az előttünk lévő törvényjavaslat tulajdonképpen azt tartalmazza, hogy mindenki más előbb felelős a szociális ellátásért - az egyén, az egyház és mindenki -, mint az állam. Sőt, a maguk államtitkára, Fülöp Attila úr mondta, az, hogy az állam lenne felelős a szociális ellátásért, az kommunista örökség. Tehát akkor önök ezek szerint ezt gondolják az állam feladatának. Mi meg itt azt gondoljuk - lehet, hogy ezért is húzódik el ilyen hosszan ez a vita -, hogy ez nem kommunista örökség, ez egész egyszerűen emberség. És belemehetünk itt tulajdonképpen különböző államelméletekbe, de a szociális ellátás biztosítása, illetve az egészségügy, a megfelelő egészségügy, a jó oktatás biztosítása a modern állam feladata lenne. Ehhez képest pedig úgy néz ki, hogy az egészségügy összeomlott, jó oktatás nincsen, mert maguk éppen most véreztetik ki. Talán látják, bár az M1-en, nem hiszem, hogy nagyon sokszor megjelent, de hetek óta óriási tömegek tüntetnek nemcsak Budapest utcáin, a vidéki városok utcáin is azért, hogy nagyobb megbecsülést vívjanak ki a pedagógusoknak. Tehát oktatás sincsen, és most azt mondják, hogy a szociális ellátás sem az állam feladata. Akkor szerintem csak egy kérdés marad, hogy mondják meg, önök szerint mi lenne az állam feladata; vagy lehet, itt is majd önbecsülésre fognak hivatkozni, ezt szerintem nagyon helytelenül tennék. Tehát még egyszer a kérdés: akkor önök szerint, ha sem az egészségügyi ellátás, sem az oktatás, sem a szociális ellátás nem az állam feladata, ennek ellenére óriási adókat és járulékokat fizetünk, amiért nem kapunk semmit, akkor mondják meg, hogy önök szerint mi az állam feladata. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a DK soraiból.) ELNÖK: Most Kanász-Nagy Máté képviselő úr következik kétperces hozzászólással. Parancsoljon! KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm szépen. Ismét államtitkár úrhoz fordulnék, hogy ez a módosítás mit érint vagy érint-e egyáltalán. Azért teszem fel ezeket a keresztkérdéseket, mert igazából ebből derül ki, hogy tényleg a szociális ellátások rendszerében mi fog történni. Érinti-e a változás annak meghatározását, hogy mi a szociális rászorultság. Egyáltalán tervezik-e meghatározni a szociális törvényben végre-valahára? Mert ha valaki megnézi, hogy a XCIII. évi törvényben mi a szociális rászorultság, hát, nagyon sokfélét jelent; egyébként ez probléma. Érinti-e a módosítás a szociális igazgatás szerveit? Tehát lesz-e új szerv, elvesznek-e a szervek közül, vagy marad a jelenlegi szabályozás? Érinti-e a változás a fenntartói jogokat, hogy ki jogosult intézményeket fönntartani? Marad a jelenlegi szabályozás, vagy kevesebb jogosult lesz, vagy több jogosult lesz az intézmények fenntartására? Változnak-e az eljárási szabályok, például a kérelmek beadásának a rendszere? - itt a kérvényezésre gondolok. Változik-e az igénybevétel módja? Változik-e a szociális jogosultság vizsgálatának a módja? Változnak-e a pénzbeli ellátások? - az előbbi felsorolásomból a természetbeni ellátásokat is kihagytam. Változik-e a szociális jelzőrendszer működése, ennek a szabályozása, bármi az alap-, illetve szakosított ellátásokkal kapcsolatban, akár tartós, akár átmeneti ellátásról vagy napközbeni ellátásról van szó? Változik-e az a kör, aki köteles a személyes gondoskodást megszervezni, tehát ez a fajta kötelesség változik-e? Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai változnak-e? Az ellátottjogi képviselő rendszere változik-e? Vagy egyáltalán az 1/2000. rendelet, amely részletesebben kifejti a szociális ellátások rendszerére vonatkozó szabályozásokat, változik-e? Így a tárgyi feltételek, a működési feltételek, a személyifeltételek, a szakmai feltételek, a gondozási tervek rendszere, a rehabilitációs programok rendszere, ezek változnak-e, vagy sem? - ez a kérdésem. Köszönöm szépen. (15.30) ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett szintén Varga Zoltán képviselő úr, de ebben a körben önnek nem tudok szót adni, hiszen Barkóczi képviselő úr a DK-ból már felszólalt, így a következő körben lesz lehetősége kétperces hozzászólását elmondani. Így a normál hozzászólókhoz térünk vissza, ennek keretében pedig Keresztes László Lóránt képviselő úr következik, az LMP-ből. Parancsoljon! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ugye, már beszéltünk róla, hogy itt rengeteg nagyon fontos törvényjavaslat vitájában vagyunk benne, igazából úgy érzem, hogy a vita elején vagyunk még. Engedjék meg, hogy mielőtt még egy kicsit részletesebben is foglalkoznék a víziközimű-ágazattal, a víziközműszektorral, így ilyen módon kitérőt tegyek olyan más törvényjavaslatok kapcsán, amelyek szintén tárgyai ennek a törvényjavaslatnak. Szó esett már egyébként a kormánypárti expozéban is, talán a kormánypárti vezérszónoki felszólalásokban is a veszélyhelyzettel kapcsolatos jogi környezetről, jogi szabályozásokról, illetve az ezzel kapcsolatos problémákról,