Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 25. kedd - 32. szám - Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ILLÉS BOGLÁRKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
506 A hagyatéki eljárásról szóló törvény módosítása a gyakorlati visszajelzésekre reflektál, és a törvények közötti összhang megteremtését szolgálja. Ennek érdekében a módosítás alapján abban az esetben, ha az örökhagyó a halálakor ügyvéd volt, az irodagondnok felelősségi körébe kerül több kérdés eldöntése. Így az irodagondnok dönt arról, hogy az örökhagyó ügyvédi tevékenységével kapcsolatos okirat ügyvédi iratőrzési kötelezettséggel terhelt-e, továbbá az, hogy az okirat, a pénz, valamint a vagyontárgy ügyvédi letét tárgyát képezi-e. Az irodagondnok nyilatkozatához a hagyatéki leltár felvétele során a jegyző vagy a közjegyző kötve van. Emellett a javaslat a hagyatéki eljárásról szóló törvény előírásait a konzuli védelemről szóló törvény rendelkezéseihez is hozzáigazítja, tekintettel arra, hogy a konzuli tisztviselők már nincsenek felhatalmazva a jognyilatkozatokról vagy a jogügyletekről konzuli okirat kiállítására. (Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Annak érdekében, hogy a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény az ítélőtáblák illetékességi területét meghatározó 2. számú mellékletében az illetékességi területek a hatályos felosztásnak megfelelően szerepeljenek, szükségessé vált e melléklet újbóli megállapítása. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat érinti a külön élő szülő és a gyermek kapcsolattartására vonatkozó szabályozást is. Az Alkotmánybíróság közelmúltban közétett határozatában foglaltakra és a kapcsolattartás során gyakorlatban felmerült problémákra figyelemmel indokolt a polgári törvénykönyvnek a kapcsolattartásra vonatkozó határozat tartalmi elemeit keretjelleggel meghatározó rendelkezésének a kiegészítése. A kiskorú gyermek és a külön élő szülő közötti kapcsolattartás zavartalanságának biztosítása érdekében a módosítás már a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás 2020. március 1-jével került a korábbi gyámhatósági hatáskörből bírósági hatáskörbe. Mostanra indokolttá vált az új szabályozás hatályosulási tapasztalatainak kiértékelése és a jogalkalmazási tapasztalatokra tekintettel kisebb módosítások, pontosítások elvégzése a nemperes eljárás szabályait tartalmazó, a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvényben. E módosítások egyértelművé teszik az eljárás megindítására nyitva álló határidő számításának szabályát, erősítik az eljárás végrehajtási jellegét, és erősebb eszközöket kívánnak biztosítani a végrehajtást elrendelő bíróság számára arra az esetre, ha a kérelmezett önként nem teljesíti a végrehajtást elrendelő végzésben foglaltakat. A javaslat a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvény módosításával a gondnokoltak nyilvántartásához való közvetlen hozzáférés jogalapját teremti meg az adóhatóság részére az adózó konkrét ügyre vonatkozó eljárási képessége vizsgálatának a céljából. Tisztelt Ház! Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1621. számú törvényjavaslatban foglalt módosítások tehát egyrészt jogharmonizációs célú rendelkezések, másrészt a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült kérdéseket rendezik. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti célokkal egyetértve fogadja el a törvényjavaslatokat. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszöntöm képviselőtársaimat. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Illés Boglárka képviselő asszonynak, a Fidesz vezérszónokának. Parancsoljon! ILLÉS BOGLÁRKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/1609. számú törvényjavaslat az egyes igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvények módosításáról, valamint az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1621. számú törvényjavaslatok vonatkozásában az előterjesztő által már részletesen ismertetett, bemutatott tervezetben foglalt pontok teljes terjedelmére nem kívánok kitérni, azokat nem kívánom megismételni, én inkább vázlatpontszerűen kívánom összefoglalni, illetve az elhangzottakat mintegy megerősítve, és sokkal inkább a módosító javaslatok jelentőségére, azok szellemiségére kívánom felhívni a figyelmet. A módosítások az élet számos területére kitérnek, ahogy az államtitkár úr részéről is elhangzott. Kitérnek az iparjogvédelemre, ezáltal a szellemi tulajdon védelmére, a szerzői jogok védelmére, a közjegyzők működésére és az általuk foganatosított, így feladatkörükkel érintett eljárásokra, a tisztességes piaci magatartásra, a digitalizációval kapcsolatos körülményekre, a hagyatéki eljárásra és végül, de nem utolsósorban a gyermektartással kapcsolatos kötelezettségek megfelelő, és én úgy gondolom, hogy mindent megelőző teljesítésére. Több nemzetközi jogi kötelezettséggel kapcsolatos jogszabály-módosítást a csatlakozásból fakadó kötelező átvételen túl a gyakorlatban felmerülő problémák, élethelyzetek szülte igények jogi úton történő lekövetése, rendezése, megoldása az, ami indokolttá tett. Mindezt, én úgy gondolom, egy jól kimunkált jogszabálycsomagban készítette elő az Igazságügyi Minisztérium, az a minisztérium, amelyhez nemcsak foghatót, de elnevezésében és feladatkörében még hasonlót sem találunk a baloldali homályban vagy helyesebben az árnyékkormányzásában. (Sebián-Petrovszki László nevet. - Z. Kárpát Dániel: Jaj, istenem!) De ennek taglalása helyett inkább köszönetem szeretném kifejezni a minisztérium munkatársainak az alapos, átfogó
