Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 25. kedd - 32. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SZTOJKA ATTILA (Fidesz): - ELNÖK: - RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár:
479 vezettük be a hitelfinanszírozás megkönnyítését is, ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszköz-hitelezésére van lehetőség, ezenkívül az „agrár Széchenyi” folyószámla-konstrukció is komoly segítséget ad, és nem utolsósorban az aszálykárt szenvedett növénytermesztő és állattenyésztő gazdaságok élhetnek ezzel a hitellehetőséggel, megközelítőleg 3 százalékos kamattal. A kormány a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy az élelmiszerárak elérhetőek maradjanak a lakosság számára. Reményeink szerint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a következő években a kihívások ellenére is tovább fog fejlődni, az ehhez szükséges fejlesztési források rendelkezésre állnak akár technológiában, akár konkrét termelési eszközök támogatásában és fejlesztésekben. Kérem tisztelt képviselő urat, hogy fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Sztojka Attila képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. SZTOJKA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A szegénység, a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni harc állandó küzdelmet jelent minden XXI. századi jogállam vagy politikai közösség számára. Az Európai Unió ennek megoldásaként azt tervezte még 2010-ben, hogy az európai társadalom befogadó jellegét és kohézióját szándékozik erősíteni. Amint azt az Európai Parlament idevonatkozó kiadványában olvashatjuk, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó, 2010-ben elfogadott Európa 2020 stratégia egyik fontos újítása volt az új EU-s célkitűzés, ami a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet jelentette, a tagállamok szerinti szegénységi küszöbök alatt élők arányát 25 százalékkal kellett volna mérsékelnie, és több mint 20 millió embert kellett volna kivezetni a szegénységből. A kitűzött célt nem sikerült elérnie, annak ellenére, hogy vannak olyan tagállamok, amelyek teljesítették - köztük Magyarország is, amely a kitűzött 450 ezer fős vállalás helyett közel egymillióval csökkentette a szegénységben élők arányát (Arató Gergely közbeszól.), hozzájárulva az EU-s cél eléréséhez -, de összességében a 20 millió fő kivezetését a szegénységből nem teljesítette. A 2021-es új EU-s cél ehhez képest 15 millió főről szól, amelyet 2030-ig kell elérnie az EU-s tagországoknak. (Zaj.) Érdekes megtapasztalni, hogy a célértéket változtatják, de az eszközöket nem. De nézzük, miben különbözik a baloldali és a konzervatív szegénység elleni küzdelem eszközrendszere! Önök segélyben gondolkodnak, mi a munkában hiszünk. Az önök szociálpolitikája nem a szegénységből való kivezetést szolgálja, hanem a kiszolgáltatottság fenntartását. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a 2010 előtti időszakban megtapasztalt gazdasági, szociális és morális válság. Az látható, hogy a múltból nem tanulnak. Most, amikor az EU a rossz döntéseinek sorozataként energiaválságot okozott, és az emberek Európa-szerte nehéz helyzetbe kerültek, a baloldal ismét előveszi a 2010 előtt használt kottáját. Az akkori helyzet egyértelmű, nem csökkent a szegénységben élők száma, sőt inkább nőtt. (Dr. Vadai Ágnes: Most. Igaza van.) Emlékezzünk, csak egy példát említve: a devizahitelek drasztikus emelkedése ellen nem tettek semmit. (Közbeszólások a DK soraiból.) A következményeket ismerjük. (Arató Gergely folyamatosan közbeszól.) Ahogy a mostani EU-s szankciós politika sem működik, sőt jobban fáj nekünk, mint akit célozni kívánt. (Zaj, közbeszólások a DK soraiból, köztük Arató Gergely: Szégyelld magad! - Az elnök csenget.) Tegyük világossá, tisztelt képviselőtársaim, a javaslataik akkor sem és most sem működnének. Az önök elképzelései, amit a szegénység elleni küzdelem kapcsán tettek és tenni akarnak, szegénységben tartaná az embereket. Ugyan lehet, hogy népszerűnek hangzanak, de a valódi szegénység felszámolását nem eredményezné. (Arató Gergely: 12 évetek volt!) Tehát a helyzet az, hogy látszatintézkedésekkel nem lehet változtatni. De nézzük, mit tett a nemzeti konzervatív kormány! A segély helyett munkát biztosított az embereknek. A passzív ellátásból az aktív élet felé irányította az embereket. Az eredmények láthatóak, még az EU-s adminisztráció is elismeri. Nyugodtan kimondhatjuk: működik a magyar modell. (Derültség a DK soraiban.) Egymillió fővel csökkentettük a szegénységben élők számát (Folyamatos közbeszólások a DK soraiból.), 50 százalékkal többen dolgoznak Magyarországon a romák körében is, mint a rendszerváltás óta bármikor. Ugyanakkor látni kell, hogy ezeket az eredményeket csak úgy lehetett elérni, ha a programok, intézkedések összehangolt módon kerülnek elindításra. Azokat, amiket önök nap mint nap javasolnak a hátrányos helyzetű emberek megsegítésére, tisztelt baloldali képviselők, már megpróbálták alkalmazni, bebizonyosodott, hogy azok nem valódi segítséget, legfeljebb porhintést jelentettek. Ha pedig valóban támogatni kívánják a szegénység elleni küzdelmet, akkor beszéljenek pártjaik EU-s képviselőivel, hogy ne a magyar fejlesztési források megakasztásán dolgozzanak, hanem a mielőbbi hozzáférés szorgalmazásán. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, öné a szó. RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár:
