Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 24. hétfő - 31. szám - Novák Előd (Mi Hazánk) - a miniszterelnökhöz - „Mely antikommunista követeléseinket hajlandó megvalósítani a kormány?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
427 Tisztelt Országgyűlés! Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: „Mely antikommunista követeléseinket hajlandó megvalósítani a kormány?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Varga Judit igazságügyi miniszter asszony kérésére Répássy Róbert államtitkár úr fog válaszolni. Novák Előd képviselő urat illeti a szó. NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Illetve kiemelt tisztelettel köszöntöm a Sztálin-szobor ledöntésében lángvágóval közreműködő 1956-os szabadságharcost, a Mi Hazánk Mozgalom alapító atyját, Pongrácz András barátunkat, aki itt most a páholyunkban foglal helyet. Az elmúlt három évtized, az MSZP- és Fidesz-kormányok közös szégyene, hogy még mindig nem történt meg az állambiztonsági múlt, így többek közt az ügynöklisták feltárása, a pártállami vezetők elszámoltatása és közéletből való kitiltása, a kommunista luxusnyugdíjak, illetve különösen a kommunista kitüntetések után sok esetben még mindig járó nyugdíjpótlékok megvonása, valamint a politikai foglyok nyugdíjának méltó rendezése, no meg a Szabadság téri szovjet megszállási emlékmű eltávolítása. Ezek a követeléseink a Mi Hazánk főbb antikommunista programpontjai, melyek a Virradat-programunkban is benne vannak. Mit hajlandó a kormány ezekből megvalósítani? Ami az állambiztonsági múltat illeti, sajnos még az Orbán-kormánynak is tagja lehetett a D-209-es fedőnevű Medgyessy Péter egykori kollégája, a szintén III/II-es ügynök, Martonyi János, illetve a fideszes kormányzat oszlopos tagjává válhatott az ugyanúgy III/II-es Tasnádi László rendészeti államtitkár, és még sorolhatnánk a példákat. Schiffer András számos kezdeményezése ellenére még mindig nem kutathatók a történészek által sem a BM „különlegesen fontos titkos” minősítésű hálózati személyei, továbbá az Információs Hivatal által kivett 19. mágnesszalag, és még sorolhatnám ezeket is. Hajlandó-e végre a kormány az állambiztonsági múlt titkosításainak feloldására, az úgynevezett ügynöklisták nyilvánosságra hozására? Nagy megtiszteltetés számomra, hogy 2012-ben Wittner Máriával közösen nyújthattam be azt a nyugdíjtörvénymódosító javaslatunkat, melyet el is fogadott az Országgyűlés, s ami alapján meg kellett volna vonni a kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékokat. Akkor a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól azt a tájékoztatást kaptam, hogy alanyi vagy özvegyi jogon körülbelül 1200 személy évi 200 millió forintot kap összesen például a Vörös Csillag Érdemrend vagy „Fegyveres harcokban részt vett partizán” és hasonló kitüntetés nyomán. Sajnos, a megvonást előíró törvény ellenére Navracsics Tibor miniszter először teljesen szabotálta a törvényt, a határidőig senkitől nem vonták meg a kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékokat, majd többszöri számonkérésemre végül a törvénytelenséget a törvény módosításával orvosolta, hogy kitolták a határidőt. Végül a kormány a Szocialista Hazáért Érdemrend és hasonló kitüntetések után járó nyugdíjpótlékok 90 százalékáról állapította meg, hogy méltó szerintük azokat folyósítani az állítólagos rendszerváltás után évtizedekkel is. Most végre konkrét számokat várok: hányan kapnak még mindig ilyen nyugdíjpótlékot alanyi vagy özvegyi jogon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), évente ez összesen mekkora a költségvetés számára? Köszönöm figyelmüket, és köszönöm az ’56-osok türelmét is. (Taps a Mi Hazánk soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak. DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az Alaptörvény negyedik módosítását az Országgyűlés 2013. március 25-ei hatállyal iktatta az Alaptörvénybe. Ennek a szavazására 2013. március 11-én került sor. Az Alaptörvény U) cikke így fogalmaz: „Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért, a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért, a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért, a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért, Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért, az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért, az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért, megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért, a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért, a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért, az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson,
