Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 24. hétfő - 31. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK:

390 választásokon, akik azt a rendszert fenntartották. (Vitályos Eszter az ellenzéki pártok padsorai felé: Nem vicces!) Önöknek újra a gumilövedék kell? Önöknek az a demokrácia? Önök azt akarják visszaállítani? Önök szerint ezt kéne a jövőben tenni? Mert a Jobbik választhatott volna más utat, meglett volna a másik útja: azt mondja, hogy nem fogok össze Gyurcsánnyal, nem leszek egy új erő. Így is indult, csak aztán eltelt két ciklus, és eljutottak Gyurcsány Ferenc ölelésébe, aki olyanokat mond önökről, amilyeneket mi sosem mondanánk. Mert azt mondta önökről meg a Párbeszédről, meg az LMP-ről, hogy akiknek nincs üzenete vagy nincs bázisa, azokra a pártokra nincs szükség, azokat a pártokat el kell törölni. Mi így önökről sose beszéltünk. Ahogy ma már itt elhangzott, mi mindig tiszteltük az önök szavazóit, akik önökre szavaztak (Dr. Vadai Ágnes: Ránk omlik a kupola!), ahogy ránk is, úgy önökre is. Mi azt sose mondtuk önöknek, mint a baloldal vezére, hogy nincs szükség ezekre a pártokra. Ha ezt mondtuk volna, önök ránk rontottak volna, hogy micsoda antidemokratikus hozzáállás ez a jobboldal részéről, hogy ilyet mond önökre, hogy ezekre a pártokra nincs szükség, mert minden pártra szükség van, és minél több párt van, annál nagyobb a demokrácia, önök ilyeneket szoktak mondani. És akkor csöndben hallgattak - nem tudom, hogy sírva vagy nevetve -, de mindenesetre síri csöndben hallgattak, amikor azt mondta önöknek Gyurcsány Ferenc: majd az EP-választás után rostálunk is, és nem maradnak meg itt ezek a pártok, amelyeknek se üzenete, se támogatottsága nincsen. Úgyhogy, tisztelt képviselő úr, ne féltse a demokráciát jelen pillanatban; 2010 előtt lett volna mit félteni. Talán akkor féltette is; szerintem akkor ön is úgy gondolkozott, mint mi, csak aztán a hatalom közelségének a bűvöletéből megváltoztatta ön is meg a Jobbik is az álláspontját (Tordai Bence közbeszól.), és ezt nem mi mondtuk, hanem így október 23-a után egy nappal Murányi Leventét talán érdemes volt idézni. Tisztelt Képviselő Úr! Ami a pedagógusok kérdését illeti, mert az viszont egy valóban fontos kérdés: mi is azért dolgozunk, hogy az a béremelés, amiről döntött a kormány és bő két hónap múlva megvalósul a pedagógusoknál, mint ahogy idén január 1-jén is megvalósult, az ne csak az a 10 százalék legyen, amiről már döntöttünk, hanem annál nagyobb mértékű legyen. Ehhez nem szeretnénk mást tenni, mint a saját forrásainkat erre fordítani. A saját forrásainknak van olyan része, ami a nemzeti költségvetésünkben van, és van olyan, ami az európai uniós közös költségvetésünkben van. A döntés közös, és abból a költségvetésből is egy rész Magyarországot illeti. Csak hogy önök közül senki sem mert kiállni, egyetlenegy baloldali politikus sem mert kiállni, és azt mondani Brüsszelben: márpedig ezeket a forrásokat ne tartsák vissza ok nélkül a magyar pedagógusoktól, hanem holnaptól utalják ki Magyarországnak, hogy Magyarország tovább tudja utalni a magyar pedagógusoknak. Százmilliárdokról van szó, nem kis összegekről, százmilliárdokról van szó! Tudja, azok, akikkel ön együtt indult a választásokon, csökkentették a pedagógusok bérét egy válság alatt. (Dr. Brenner Koloman közbeszól.) Mi egy nagyobb válság alatt növelni szeretnénk, csak azt kérjük önöktől, hogy ezt ne akadályozzák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Most a Momentum frakcióvezetőjének, Gelencsér Ferencnek adom meg a szót. GELENCSÉR FERENC (Momentum): Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Ház! A tegnapi napon, az 1956-os forradalom 66. évfordulóján megközelítőleg 80 ezer ember tüntetett a pedagógusokért. Miért tüntettek a pedagógusok? A válasz egyszerű: mert elkeseredettek, és nincs már más eszköz a kezükben, mert a közteherviselés nem arányos ebben az országban; mert annyi adót fizet a magyar, hogy összeomlik a súlya alatt; mert önök a jelen megélhetési problémáira azt mondják, hogy majd 2025-re megoldják, addig pedig kalap, kabát, önök azt mondják, hogy nem a zsemle kicsi. De mi is az adó, amiből ennyit fizetünk? Az adó egy adott közösség tagjai által kötelezően fizetendő hozzájárulás a közös célok megvalósításához. Mindannyian fizetünk különböző adókat. Az egyszerűség kedvéért számoljunk egy könnyű számmal, tegyük fel, hogy 100 forint a bruttó fizetése valakinek, és abból 66 forintot kap kézhez. Ez a nettó fizetése, miután kifizette a személyi jövedelemadót és a járulékokat. Ezt követően elmegy vásárolni, és ha mind a 66 forintját elkölti, akkor 48 forint értékben tudott magának vásárolni, hiszen a vásárlás során újabb adókat fizet. Ilyen adó például a rendkívül magas áfa, de beszélhetünk a jövedéki adóról, vagy épp a népegészségügyi termékadóról is, és így tovább. Mondjuk ki az igazságot: ez a Fidesz-felár, ez a rossz kormányzás ára. Elképesztő mennyiségű adót fizetnek a magyar emberek, elképesztő mennyiségű adóforinttal járulnak hozzá a közös célok megvalósításához. De mégis, mik ezek a közös célok, tisztelt képviselőtársaim? Romokban az egészségügy, romokban az oktatás; mire fordítják önök a magyar emberek adóját? Magyar családok tízezrei jelenleg is azon szoronganak, hogy a rossz kormányzás miatt hogyan fogják megoldani azt, ha a gyerekeiknek tönkremegy a téli cipője? Hogyan vesznek majd újat, amikor a Fidesz-felár miatt alig megfizethető bármi a boltokban? (13.50) Hacsak nem fognak ki egy leárazást, akkor egy több telet kibíró bakancs megvásárlása nagyjából 15 ezer forint mínuszt jelent a családi kasszából. Gondoljanak csak bele, egy háromgyermekes család esetén ez már legalább 45 ezer forint!