Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 10. hétfő - 30. szám - Azonnali kérdések és válaszok órája - Dr. Komáromi Zoltán (DK) - a belügyminiszternek - „Mégis mit képzelnek?” címmel - DR. KOMÁROMI ZOLTÁN (DK):
356 2006-ban ezt mondta: „A tüntetés nem jó válasz a problémákra, a tárcát pedig a demonstráció nem tántorítja el eredeti szándékától.” Ők még jól jártak, mert közéjük legalább nem vezényeltek lovasrohamot meg gumilövedéket meg hasonlót, amiket egyébként másokkal szemben megtettek az utcákon. Önök beszélnek békéről és társadalmi párbeszédről, amikor fehéren-feketén kimondták, hogy bárki bárhol tüntethet, egy pillanatig önöket semmiben ez nem tántorítja el, és ugyanúgy továbbviszik? És hogy hívták önök a bércsökkentést? Ez is egy „kiváló” idézet tőle: „A bércsökkentésnél nem a költségcsökkentés a szándék, hanem a rendelkezésre álló pénzforrások jobb, hatékonyabb felhasználása.” Ha tehát önök szerint egy pedagógus kevesebbet keres, az csak a pénzforrások hatékonyabb felhasználása. Amikor mi 50 százalékkal bért emeltünk, arra ön azt mondja, hogy morzsa. Szerintem ez azért egy érezhető előrelépés. A 10 százalékos, ami idén volt, jövőre lesz és jövő után, azok valóban növelendő tételek, mi is így gondoljuk, csak más kérdés, hogy mi folyamatosan egyeztetünk a pedagógusokkal, mi nem mondunk sértegető kifejezéseket rájuk, önök pedig ilyeneket mondtak, hogy ne panaszkodjanak amiatt, hogy csökken a fizetésük, mert ez csak hatékonyabb pénzfelhasználás, és hogy bárki tüntethet, önöket ez semmiben nem téríti el a szándékaiktól. Tisztelt Képviselő Asszony! Beszéljenek egymással! Nézzenek tükörbe! Ilyen sértő kijelentést ön az elmúlt időkből nem fog találni senki részéről, mert mi bért szeretnénk emelni, jogosnak tartjuk a pedagógusok követelését. Azon dolgozunk, hogy ha a szankciós felárakat nem kell már végre kifizetni, akkor azt a költséget végre pedagógusbér-emelésre fordíthassuk, meg az uniós forrásokat, és megbecsüljük a pedagógusok munkáját. Nem ilyen kioktató hangnemben beszélünk, mint azt önök tették, amikor kormányon voltak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) Azonnali kérdések és válaszok órája ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ezzel a kérdések végére értünk. Most áttérünk az azonnali kérdések órájának a kérdéseire és válaszaira. Dr. Komáromi Zoltán (DK) - a belügyminiszternek - „Mégis mit képzelnek?” címmel Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Komáromi Zoltán képviselő úr, a DK képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek: „Mégis mit képzelnek?” címmel. Tisztelt Képviselő Úr! A miniszter úr távolléte miatt válaszadásra Rétvári Bence államtitkár urat hatalmazta fel a válasz megadására. Tisztelettel kérdezem önt, elfogadja-e a válaszadó személyét. (Jelzésre:) Köszönöm szépen. Képviselő úr jelzi, hogy elfogadja a válaszadó személyét. Komáromi Zoltán képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! DR. KOMÁROMI ZOLTÁN (DK): Tisztelt Államtitkár Úr! Egy hete számtalan írást olvashatunk a sajtóban az önök által összeállított, majd fura módon kiszivárogtatott közel 90 oldalas kormány-előterjesztésről. A történetben két dolog fogott meg, egy mondat, amely egy abszurd kormányzati gondolkodásmódról árulkodik, ha pontosan idézem a sajtóban megjelenteket. „Társadalmi egyeztetést az egészségügy átalakításának terveiről a BM nem tart szükségesnek, mert annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.” A másik pedig a Magyar Orvosi Kamara elnöksé-gének nyilatkozata, amelyből kiderül, hogy az egészségügy átalakításáról szóló törvényjavaslatot a MOK egyébként mind a mai napig nem kapta meg, annak előkészítésében a korábbi ez irányú államtitkári és miniszteri ígéretek ellenére nem vehetett és nem is vett részt. Ebből a nyilatkozatból az is kiderül, hogy a MOK szerint a javaslat bizonyos részei homlokegyenest szembemennek a miniszterelnökkel kötött korábbi megállapodásukkal. (14.00) Nem véletlen, hogy a javaslatot mind a mai napig egyetlen szakmai szervezet, betegszervezet, szakmapolitikai aktor nem látta. Abban sem vagyok biztos, hogy miniszter úr ismeri, mert akkor nem maradhattak volna benne olyan érthetetlen, szakmaiatlan és elfogadhatatlan dolgok, mint a kórházi látogatás rendjének törvényi szabályozása, az, hogy az állami kórházban dolgozók munkáltatója megyei kórház lesz, szerződésük változó telephelyre szól, majd - holott éppen ez verte ki a biztosítékot a szolgálati jogviszonyról szóló törvény sebtében történt áterőltetése után - aminek következtében jó néhány egészségügyi szakember kilépett az állami egészségügy rendszeréből. Az évről évre szaporodó üres háziorvosi körzeteket nem betölteni akarják, hanem a körzethatárokat átrajzolni, államosítani akarják a maradék önkormányzati rendelőket, bedarálva a jelenleg is millió sebből vérző kórházi
